Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

Bana József: A nyilasok az 1939-es választások idején Győr megyében

ARRABONA 2007. 45 / 2. vezérjelöltek bomlasztó törekvései, a magyar nép politikai ítélőképességén hajótörést szenvednek, és a Magyar Nemzet kitűnő honvédségére és a baráti államokra támaszkodva minden megpróbáltatással keményen szembe tud nézni, és egységesen sorakozik fel kormányzója mögé egy szebb és boldogabb Nagymagyarországért."

39 * * * A Nyilaskeresztes Párt kettészakadása 1941. szeptember 12-én következett be, és Pálffy Fidél vezetésével megalakul a Magyar Nemzeti Szocialista Párt. Az új Nemzeti Szocialista Párt szeptember 24-én parlamenti szövetségre lépett Imrédy Magyar Megújulás Pártjával. A pártszövetség, amely valójában Imrédy programját tette magáévá, legerősebb „ellenzéki" csoportja lett a magyar parlamentnek; 24 imrédysta és 9 Pállfy-párti képviselőt tömörítve Szálasi pártjának 31 képviselőjével szemben. (Lackó 1966, 260-267.) Szeptember 29-én a kajári szervezet vezetője bejelentette a főszolgabírónak, hogy átlépett Pálffy Fidél pártjába és a Nyilaskeresztes Párt párthelyiségében történtekért felelősséget nem vállal. A főszolgabíró határozatilag tudomásul vette a bejelentést. Lampert Sándor járásvezető téti lakos október 2-án bejelentette, hogy Győr-Moson vármegye egész nyilaskeresztespárti vezetősége és szervezete csekély százalékú személy kivételével kilépett a Nyilaskeresztes Pártból és a Pálffy Fidél vezetése alatt álló MNSZP-be lépett át. A győrszemerei, mórichidai, szerecsenyi, gyarmati, felpéci, kispéci szervezet is aláírta ez a bejelentést.

40 A Pálffy-párthoz csatlakozik Hubay Kálmán, Matolcsi Mátyás, Málnási Ödön, Ruszkay Jenőné, és a „Magyarság" című lap is Pálffyé lesz. Ettől kezdve a rohamos hanyatlás jellemzi a mozgalmat. Győr megyében 1941 végére a párttagok száma az 1939. évi egyharmadára csökkent. ( Lackó 1966, 282.) Utószó A nyilas mozgalom a német megszállást követően élénkült meg újra. A Győr megyében mindig is meghatározó szerepet játszó Pálffy Fidél és mozgalma már ekkor hatalomra került. Pártjának tagjai: Baky László és Endre László állatitkárok lettek Sztójay Döme kormányának, és a zsidóság deportálásában játszottak dicstelen szerepet. A nyilas puccs után Pálffy kapta a mezőgazdasági tárcát Szálasi kormányában. Mozgalmának tagjai vezető szerephez jutottak a megyében, a többségük középvezető lett a nyilas hatalom alatt. Napjainkban csak ezt az utolsó korszakot kíséri figyelem, és kevéssé ismertek a korábbi évek szélsőjobboldali törekvései és történései. Meggyőződésem, hogy a Horthy-korszak tanulmányozása még további kutatásokat igényelnek, hiszen ma sematikus, többnyire a Kádár-korszakban „feltárt" történelmi ismeretekre alapozva ítélünk. 160