Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

Bana József: A nyilasok az 1939-es választások idején Győr megyében

ARRABONA 2007. 45 / 2. Ugyancsak májusban hagyták jóvá a nagybaráthegyi csoport működését és párthelyiség iránti kérelmét. A párthelyiséget már 1938. február 27-én megnyitották, de március 2-án, amikor a tiltó végzést megkapták, beszüntették a működést. A győri főkerület útján igazolták, hogy gróf Festetics Sándor elvállalta a pannonhalmi járás országgyűlési képviseletét és ezek után megnyithatták Nagybaráton a Hegyaljai út 156. sz. házban a Párt hivatalos helyiségét.

10 A Horthy személyes kezdeményezésére május 20-án kibocsátott 3400/1938. M. E. sz. rendelet megtiltotta a közszolgálati alkalmazottaknak, hogy belépjenek vagy megmaradjanak olyan egyesületekben és pártokban, amelynek tagsága ellentétbe állíthatja őket a „törvényes rend követelményeivel, vagy legalább is ennek látszatát keltheti." Az ilyen csoportosulásokból fegyelmi eljárás terhe mellett nyolc napon belül ki kellett lépniük. A nyilas- és szociáldemokrata párt tagsága tiltott volt. (Sipos 1970,48.) A győri hungaristák 1938 májusában plakát kifüggesztésére kértek és kaptak engedélyt a polgármestertől. Az engedélyt május 31-én kapták meg, a plakát szövege: „Nemzetiszocialista Magyar Párt. Hungarista mozgalom győri főkerülete, Országgyűlési képviselő, Hubay Kálmán, pártiroda: Kisfaludy u. 5. sz. Testvér! Várunk téged is! Kitartás! Győzünk!" A győri hungaristák vezetői Magyarffy Gyula a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara tisztviselője és ifj. Ormándy János, aki ugyanott kamarai segédtitkár. Először a Lloyd épületében akartak helyiséget bérelni, de az államrendőrség ezt nem engedélyezte. Ezért a Kisfaludy utca 5. sz. ház I. emeletén nyitották meg a párt győri központját, melyet az államrendőrség győri kapitányságának vezetője jóváhagyott.

11 A hungaristák 1938 májusától kezdve már napilappal is rendelkeztek, ugyanis Rupprecht Olivér pénzügyi nehézségek miatt Szálasi rendelkezésére bocsátotta a korábban konzervatív-legitimista „Magyarság"-ot. A lap fenntartásához szükséges öszszeget német forrásból fedezték. Rupprecht csakhamar a német hírszerző szolgálat ügynöke lett, szerkesztősége a németek egyik legfontosabb magyarországi hírszerző és kémközpontjaként, a Németországból származó anyagi támogatás egyik közvetítő irodájaként működött. (Lackó 1966,152.) A Lloydban 1938. június 12-én tartott taggyűlést Pálffy pártja. 200-an jelentek meg, sok volt közöttük a vidéki, falusi földmunkás. Bános Sándor a 3400-as rendeletről beszélt: ezzel azt érték el, hogy szolgálati alkalmazottak ha nyíltan nem is, de szívükben mégis pártunkhoz csatlakoznak és velünk harcolnak a jobb magyar jövőért. Győzelmünk nem késik már soká. Horváth László, a volt téti jegyző szerint a nyugdíjas főispánok és miniszterek négy vagy öt, vagy több helyről is járandóságokat kapnak, ki kell mondani, hogy a miniszterelnök fizetésénél nagyobb jövedelme ebben az országban senkinek nem lehet. Becsületes jövedelemmegoszlással az ország nemcsak nyolcmillió magyart volna képes eltartani, hanem 24 millió magyarnak kultúremberhez méltó életét is lehetne biztosítani. Pálos István beszédének kivonatos tartalma: örömmel látom a Turul ifjúságnak a hozzánk való érzelmi csatlakozását. Arra kérem eltiltott, de velünk érző tisztviselő testvéreinket, hogy ha nyíltan nem is küzdhetnek velünk, de legalább a tagdíjakat titokban fizessék be, hogy így biztosítani lehessen a nagyobb propagandát. Kraft Jenő budapesti központi kiküldött beszédének tartalma: a propagandánkba a vidéket nagyobb erővel kell beszervezni. A tizedeknek célja az, hogy 10 ember egyesülve egy tagrészt alkosson, több tagrész pedig egy főkerülethez tarto142