Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

Bana József: A nyilasok az 1939-es választások idején Győr megyében

BANA JÓZSEF A NYILASOK AZ 1939-ES VÁLASZTÁSOK IDEJÉN GYŐR MEGYÉBEN zik. Ennek az a célja, hogy nagyobb legyen az összetartás, és a szétszakadás ki le­gyen zárva. Ezt a gondolatot az olasz fasizmusból vettük át. Ha propagandánkat erő­sen kiépítjük, és eszméinket elterjesztjük, úgy bizalommal nézhetünk a jövő elé, hogy nincsen olyan földi hatalom, mely mozgalmunkat feltartóztathatná. Csobán Mihály beszédének tartalma: némelyek a nemzeti szocializmust bizo­nyosjobboldali fogalom alá akarnák vonni. A Magyarság című hungarista napilap, mely közismert ellensége a nemzeti szocializmusnak, jobboldalinak könyvel el bennünket, és elhallgatja, hogy a jobboldaliság és közöttünk mély űr tátong. A mi hitvallásunkhoz feltétlenül az igazságérzet tartozik, mely nem egyeztethető össze az ő egyoldalú politikájukkal. De ennél még feltűnőbb az a jelenség, hogy az igazi jobboldali politikát valló és hirdető politikusok bizalmukról biztosítanak bennün­ket. Szívesen látnák sokan, ha mi egy táborban egyesülnénk. Ameddig azt látjuk, hogy az éhező és nyomorgó testvéreink pléhsajkával a kezükben kapualjakban vár­nak és sorfalat állnak a villákból kihozott és nekik ajándékozott ételmaradékokért, addig erről szó sem lehet. 12 A gyűlésen szó volt arról is, hogy a Turul 13 ifjúsága szimpátiájáról biztosította a nyilasokat. Ekkor már a nyilasok befolyása megnövekedett a különböző jobbol­dali szervezetekben: 1937-től kezdve, mikor a NEP (Nemzeti Egység Pártja) jobb­szárnya, miután a pártvezetésben háttérbe szorult, a MOVE-ban és más fajvédő ka­tonai szervezetekben igyekezett támaszt keresni, és így közeledett a szélsőjobboldal kormánypárton kívüli csoportjaihoz, így a nyilasokhoz is. A keresztény párt jobb­szárnya külön úri fasiszta tömegszervezet, az ún. „Kék-keresztes mozgalom" létre­hozásán fáradozott. Erősödött a Turul, az egyetemi ifjúság ellenforradalmi szerve­zetének szélsőjobboldali hangulata is. (Lackó 1966,152.) A Turul Szövetség kebelén béliül működő, a győri egyetemi és főiskolai hallga­tók létrehozta Hargita Bajtársi Egyesület vezérsége a győri Lloyd II. emeletén székelt. Gyűléseik alig különböztek a nyilas gyűlésektől. Helyi vezetőjük Kató Sándor ható­sági állatorvos jóban volt a nyilasokkal és a hungaristákkal is. A Turul megyei havi folyóiratát, az „Új Ezerév"-et ifj. Ormándy János, a győri hungaristák egyik vezére szerkesztette. A Turul-gyűlésekhez a nyilasok adták a tömegbázist, sűrűn hangzot­tak az ilyen közbekiáltások: „Bátorság". Itt is dicsőítették a Német Birodalmat, szid­ták a zsidókat, követelték a fajvédelmi törvényt és a radikális földbirtok reformot. 14 Sokorópátka községben 1938. június 12-én a délutáni órákban megjelent Bános Sándor és három, név szerint ismeretlen társa, és nyilaskereszttel díszített motor­kerékpárról, engedély nélkül nagyobb mennyiségű, papírból készített nyilaske­resztet szórtak szét a község utcáin. Majd átmentek Tényőre, ahol szintén ugyanezt csinálták. A helyi csendőrség Bánost és társait feljelentette. 15 A nyári mezőgazdasági munkálatok miatt vidéken a nyilaskeresztesek mozgolódása jóformán teljesen megszűnt. Még a szokásos havi vezetőségi értekezletet sem tartot­ták meg több helyen. A motorbiciklis propagandisták Győrből való kiáramlása is meg­szűnt. A lakosság politikai érdeklődése a nagy elfoglaltság miatt teljesen szünetelt. Júliusban Kispécen, augusztusban Ménfőcsanakon létesült nyilas párthelyiség. 16 Augusztusban Bános Sándor főkerületvezető plakátot bocsátott ki az ország­gyűlési képviselőválasztások névjegyzékéről, és felszólította a választókat, akiknek nincs feltüntetve a neve a névjegyzéken, jelentkezzenek a pártirodán, Győr, Batthyányi tér 6. sz. alatt. 143

Next

/
Thumbnails
Contents