Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)
Bana József: A nyilasok az 1939-es választások idején Győr megyében
BANA JÓZSEF A NYILASOK AZ 1939-ES VÁLASZTÁSOK IDEJÉN GYŐR MEGYÉBEN galomban annyi a frakció: így megoszlik a szervezés, s végeredményben pedig úgyis egyek. Megemlítette, hogy a Gömbös-kormány alatt sokszor voltak lelkiismeretben problémái és most is vannak, hogy miért is nem állnak ki nyíltan a kormány támogatására. Mikor azonban azt látta, hogy a kormány az egyes vállalatokba, kartellekbe beletette a maga emberét, hogy minél többet szerezzen a párt-alapba, visszahőkölt és ekkor látta tisztán, hogy az útja csak teljesen különállóan, ellenzéki úton haladhat. Most elintézték, hogy a mozgalom rohamosan erősödik, előbb vagy utóbb eljön az idő, amikor az egész ország nyilaspárti lesz. Beszélt a Szálasi-féle mozgalomról. Nem ért vele egyet. Azt látja, hogy a pártról olyan mendemondák keringenek, amelyeknek kevés alapjuk lehet, és a közvéleményt megtévesztik. A kormány fél ettől a mozgalomtól, s megtörténhetik, hogy Szálasi kezébe engedi átcsúszni a hatalmat, úgy, hogy ahhoz sem szervezeti, sem lelkileg előkészített tagjai nincsenek. Nem ért vele egyet azért sem, mert a nyilas párt evolúciós, törvényes és alkotmányos úton akar hatalomra kerülni, míg Szálasi revolúció, tehát erőszak és esetleg vérontás útján igyekszik a hatalmat magához ragadni. Azzal sem ért egyet, hogy Szálasi igyekszik a hadseregbe beférkőzni és azt megnyerni. A hadsereg maradjon politikamentes és érintetíen, mert az az egész országé. Ha minden ember Szálasi vagy nyilaspárti lesz, az a hadsereg úgy sem fog rájuk lőni és ellenük menni, mert ezt a vezetők is látni és tudni fogják. Megkérte a jelenlévőket, hogy a kérdésben ők is fejtsék ki nézeteiket. Pőte Antal ugyanezen a nézeten van, s hosszasan beszélt a szervezeti dolgokról. Hozzászóltak még Mészáros Imre, Karda Dénes és dr. Lumnitzer Sándor is. Bános Sándor megkérte a tagokat, hogy Pőte Istvánnal szemben legyenek a segítségére, aki a párt nevében sorozatos visszaéléseket követ el. 7 Bános Sándor május 13-án engedélyt kapott, hogy a „Mit akarunk" című sajtóterméket a vármegye egész területén, utcán és házalás útján terjeszthesse. Bános négy oldalas művét a Mercur nyomdában állították elő, és eredetileg június 15-ig szólt a terjesztési engedélye, de az alispán június 2-án visszavonta azt, mert a tósziget-csilizközi járás területén május 8-án, 16-án és 22-én több engedély nélküli sajtóterméket is terjesztett, és emiatt többrendbeli kihágási eljárás indult ellene. Bános motorkerékpárral járta a megyét és a községek utcáin szórta szét „művét" és egyéb röplapokat. 8 Több olyan községen is keresztülhajtott, amelyek ragadós szájés körömfájás miatt vészkerületbe lettek sorolva, sőt fertőzött községeken is átment anélkül, hogy a járművére nézve elrendelt fertőtlenítéseket végrehajtotta volna. Bános Sándor főkerületvezető 1938. május 18-án felterjesztette a főszolgabíróhoz azoknak a koroncói lakosoknak nyilatkozatát, akik a koroncói Lippay-féle birtokból igénylendő kisbérletektől elestek, amivel az erre vonatkozó rendelkezések nem lettek közhírré téve. A nyilatkozatokból egy példányt a Földmüvelődésügyi Miniszternek is küldtek: „Alulírottak ezennel kijelentjük, hogy csak most szereztünk tudomást arról, hogy a községi elöljáróság Koroncó községben rendeletet kapott, hogy hívja fel a községbeli lakosokat arra, hogy a Lippay-féle birtokból való kishaszonbérletre kik tartanak igényt. Ezt velünk a községi Elöljáróság nem közölte, hanem tudomásunk szerint oly értelmű jelentést tett az arra illetékeseknek, hogy kishaszonbérletre Koroncón jelentkező nincs. Tekintettel arra, hogy ez a valóságnak nem felel meg, mert az alulírottak mindnyájan igényt tartunk kishaszonbérletekre, adtunk ki saját kezű aláírásunkkal ezen nyilatkozatot". A nyilatkozatot 76 koroncói lakos írta alá. 9 141
