Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

Szalai Attila: Az 1939-es országgyűlési választások Győrött

ARRABONA 2007. 45 / 2. Nagyon magas volt a részvétel azokban a körzetekben (Újváros, Sziget, Gyárváros, Révfalu), ahol a korábbi választásokon a szocdemek a legerősebbek voltak; ill. az elsősorban őstermelők által lakott Szabadhegyen. Az érvénytelen szavazatok nagy száma azt bizonyítja, hogy sokan mind a két listával elégedetlenek voltak. Nagyon magas részvétel és aránylag kevés érvénytelen szavazat jellemezte azokat a városrészeket, ahol a zsidók többsége élt (Sziget, Újváros, Révfalu). A MÉP-EKP lista mindegyik városrészben győzött, s mindössze egy szavazókörben, az Újvárosban lévő 15. számúban győzött az SZDR Ha megnézzük az 1935-ös eredményeket, amikor a két konzervatív jellegű párt együtt kapott 10097 szavazatot (61,2%) akkor kiderül, hogy 1939-ben a MÉP-EKP lista is veszített szavazatokat. Ha megnézzük az 1931-es és 1935-ös eredményeket, akkor egyértelmű, hogy a liberálisok egy része 1935-ben a konzervatív jellegű reformpártra szavazott. Ebből viszont azt következik, hogy a szociáldemokratáknak voltak rejtett tartalékaik a városban, hisz a liberális szavazók egy része megnyerhető volt. Az nem meglepő, hogy a kormánypárti lista a Belvárosban, Nádorvárosban és Szabadhegyen nagyon sok szavazatot kapott. A Belváros és főleg Nádorváros mindig is a keresztény pártok fellegvárának számított. Itteni szavazóbázisát elsősorban a keresztény érzelmű polgárság alkotta. Szabadhegy volt Győr legkevésbé iparosodott része, a liberálisok is hagyományosan gyengék voltak itt, így a nagyarányú kormánypárti győzelem várható volt. Váratlannak tűnik viszont a MÉP-EKP fölényes győzelme két szocdem fellegvárban, Gyárvárosban és Révfaluban. Azonban, ha figyelembe vesszük, hogy a szocdemek csak 1935-ben nyertek Gyárvárosban, de a két jobboldali lista akkor is jóval több szavazatot kapott, mint ők, akkor máris érthetőek az eredmények. Gyárváros azt bizonyítja, hogy a keresztény pártnak komoly szavazórétege volt a győri munkásságon belül. Gergely Jenő kutatásaiból tudjuk, hogy a keresztény szakszervezeteknek elsősorban a textiliparban volt jelentős befolyásuk,

24 Győrben pedig a gépgyártás után a textiliparban foglalkoztatták a legtöbb munkást. Révfalu társadalmi összetétele arányaiban hasonlított Gyárvároséhoz, némi különbség abban volt, hogy valamivel kevesebben foglalkoztak ipari tevékenységgel és több volt az őstermelő.

25

Ide aránylag sokan költöztek a Győr környéki településekről és ők nyilvánvalóan a MÉP-EKP koalícióra szavaztak. Újvárosban és Szigetben a MÉP-EKP valamennyivel gyengébben szerepelt, mint korábban a jobboldali pártok összességében, de itt ugrásszerű változás nem történt. Az MSZDP a legjobban a Belvárosban, Újvárosban és Szigetben szerepelt. A belvárosi jó szereplésük váratlan, igaz, 1931-től kezdve itt is volt mindig stabil szavazóbázisuk. Jó szereplésükben az is szerepet játszott, hogy nem indult liberális párt, amelynek a Belváros volt az egyik fellegvára. 1931-ben, amikor utoljára indultak liberálisok a győri választásokon a hat belvárosi körzetből ötben a szocdemek jobban szerepeltek náluk.

26 Az 1939-es eredmények azt igazolják, hogy az egykori liberális érzelmű szavazók többsége a szociáldemokratákra szavazott. A Malasits-lista csak a negyedik és a hatodik szavazó körben szerepelt gyengébben, mint 1931-ben és 1935-ben, a másik négyben javított, sőt soha annyi szavazatot nem kapott, mint most. Ráadásul pont abban a kettőben rontottak, ahol a liberálisok a leggyengébbek voltak 1931-ben, és abban a négyben javítottak, ahol a liberálisok is jól szerepeltek; a legtöbb szavazatot pedig a harmadik szavazó körben kapták, ahol 1931134