Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)
Szalai Attila: Az 1939-es országgyűlési választások Győrött
SZÁLAI ATTILA AZ 1939-ES ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK GYŐRÖTT ben a liberális induló is a legtöbbet kapta. Mivel a liberálisok szavazóbázisát a kisés középpolgári kereskedő- és értelmiségi rétegek alkották, ezek jó része átpártolt a szociáldemokratákhoz. A szociáldemokraták hagyományosan Nádorvárosban szerepeltek a legroszszabbul, az itt élő módosabb munkásrétegek elsősorban a keresztény pártokra szavaztak, a közép- és nagypolgárság pedig a keresztényekre és a liberálisokra. Ennek ellenére 1931-hez képest javítottak, igaz, 1935-ös eredményeiket nem tudták megismételni. A három utolsó választás eredményét összehasonlítva jól látszik, hogy a szocdemek 1935-ben a kilencedik szavazókörben szerepeltek a legjobban, ahol 1931-ben a liberális jelölt is a legtöbb szavazatot kapta és 1939-ben az SZDP az egykori kilencedik szavazókörből létrehozott két új nádorvárosi szavazókörben ért el a legjobb eredményt. Tehát a liberális szavazók itt is átszavaztak a szociáldemokratákra. Szabadhegyen nagyjából úgy szerepeltek, mint a korszak többi választásán, ez azt bizonyítja, hogy itt aránylag kicsit, de stabil szavazóbázissal rendelkeztek, amely az itt élő munkások közül kerülhetett ki. Gyárvárosban és Révfaluban érzékeny veszteségek érték az SZDP-t, itt vesztették a legtöbb szavazatot. Különösen Révfaluban történő visszaesésük volt váratlan, hisz az előző két választáson fölényesen nyertek ebben a városrészben. Azonban itt gyenge volt a liberális párt, így nem rendelkeztek tartalékokkal a választópolgárok között. Mindkét helyen visszaütött a párt nem túl jól sikerült kampánya is. Révfaluban és Gyárvárosban a munkásság alkotta a főbb szavazóbázist, de számukra semmi konkrétumot nem mondtak. Ez az a két körzet, ahol tulajdonképpen nem a kormánypárt nyert szavazatokat, hanem a szociáldemokraták veszítettek. Újváros és Sziget az egész Horthy-korszakban, különösen annak második felében a szociáldemokraták igazi fellegvára volt Győrben. Az újvárosi 15. szavazókör volt az egyetlen, ahol a szocdem lista 1939-ben is győzött. Szigetben és Újvárosban sok szakmunkás élt jelentős volt az iparos-kereskedő kis- és középpolgári réteg, valamint itt élt a város zsidóságának nagy része is. Nyilvánvaló, hogy Szigetben és Újvárosban azért csökkent a szociáldemokratákra leadott szavazatok száma, mert itt élt a választójoguktól megfosztott zsidó állampolgárok többsége. Mivel a MÉP-EKP lista nem növelte szavazatainak számát, egyértelmű, hogy a szocdemek stabil, nem zsidó választópolgári réteggel is rendelkeztek itt. Végeredményben az az érdekes helyzet állt elő, hogy 1935-höz képest mindkét pártlista vesztett szavazatokat. Igaz, 1935-ben 19513 választópolgár közül 16499 szavazott, míg 1939-ben 17006 közül 14999. 27 Tehát 2457-tel kevesebben rendelkeztek szavazati joggal és 1499cel szavaztak kevesebben, mint 1935-ben, ráadásul 1433 szavazat érvénytelen volt. A MÉP-EKP lista 1340, az MSZDP lista 1593 szavazatot veszített. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy a szavazatukat vesztett állampolgárok többsége inkább SZDP-szavazó volt, akkor a párt vesztesége nem is tűnik soknak. A két lista közül a Malasits Géza vezette lehetett az elégedettebb, hisz kissé meggyengülve, de bejutottak a parlamentbe. Ráadásul a megyében totális jobbratolódás következett be, csak a MÉP és a nagyon megerősödött nyilasok maradtak a politikai palettán, így még váratlanabb a szocdemek győri szereplése. Malasits Gézát ötödször is megválasztották országgyűlési képviselőnek. Ez rajta kívül a korszakban csak Bethlen Istvánnak (1920-35), Peyer Károlynak és Kéthly Annának (1922-39) 135
