Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)
Tanulmányok - Fényes Gabriella: Sopron római kori fürdője az Orsolya tér 3. szám alatt
FÉNYES GABRIELLA SO ! -1 AI KORI FÜRDŐJE AZ ORSOLYA TÉR 3. SZÁM ALATT tős körív közötti tér szerviz- vagy fűtőfolyosó volt. Ha ez így van, ez építészeti szempontból igen jelentős. Bár futófolyosó a pannóniai és noricumi közfürdőkben is előfordul, de a scarbantiai félköríves megoldás párhuzamát a publikált fürdők között nem ismerem. 17 Léte egy jól megtervezett fürdőkomplexumra utal. Nagy fürdőkben ugyanis a caldarium apszisát egyszerű és „bojlerrel" kombinált kazánok sora vette körül, amelyek egy folyosóra nyíltak. Ezeket a fűtőfolyosókat az épület falára támaszkodó féldongaboltozattal fedték, ami az ásatási adatok szerint Sopronban is így volt. Ennek a folyosónak a padlója gyakran a hypocaustum tér padlószintje alatt van. Scarbantiában a folyosó padlószintje a mai pince padlószintjétől mért -2 m mélyen került elő, a hypocaustum tér alja pedig -127 cm-en van. Ennek egyrészt funkciójából adódóan praktikus szerepe volt, így könnyebb lett apraefurnium csatornák fűtése. Másrészt az apszist körülvevő süllyesztett folyosó az épület külső megjelenésében is esztétikusan hatott. 18 Ennek az elgondolásnak azonban a folyosót keresztező, az I. helyiség hypocaustum terébe tartó fűtőcsatorna ellentmond. Elképzelhetőnek tartanám, hogy apraefurnium csatornát egy későbbi periódusban húzták a folyosón keresztül és eredetileg apraefurnium csatorna a folyosóról nyílt. Ebben az esetben valószínű, hogy az apszist ölelő félkörívű folyosó eredetileg tényleg fűtőfolyosó volt. A kettős falú apszishoz délről, délnyugatról csatlakozó, opus incertum technikájú falak ugyanis az ásató megfigyelése szerint később épültek. (1. kép) Feltételezhető, hogy amikor átépítették a fűtésrendszert és a kettős köríven, azaz a szervizfolyosón keresztül fűtőcsatornát építettek, azt valahonnan fűteni is kellett, ezért a külső körív nyugati oldalához újabb fűtőhelyiséget kellett kapcsolni, ezek lehetnek az M és a J pincehelyiségben feltárt falak. Sajnos a fűtőfolyosó és apraefurnium csatorna kronológiai viszonyának eldöntéséhez az ásatási dokumentáció nem tartalmaz elég információt, és helyszíni ellenőrzésre sincs lehetőség, minthogy a maradványok ezen a részen visszatemetésre kerültek. Az I pincehelyiségben, kelet-nyugati irányban futó két párhuzamos, 75 cm széles fal között a mai pinceszinttől számított -25 cm mélyen terrazzopadló van. Apraefurniumhoz közeli elhelyezkedése, magasan lévő padlószintje, és más, ismert fürdők gyakorlata alapján felmerül, hogy talán a hidegvíztároló tartály lehetett itt, amelyből ólomcsövön keresztül eresztették a vizet a praefurnium feletti vízmelegítő edénybe. A D pincehelyiség déli végében a kettős apszis külső ívéhez észak-déli irányú fal fut. A H pincehelyiségben szintén észak-déli irányú fal van, amely merőlegesen csatlakozik az I helyiség dél felé eső kelet-nyugat irányú falához. Ettől a faltól nyugatra -80 cm mélyen terrazzopadló található. A J pincehelyiségben szintén észak-déli irányú fal fut, itt és a K pincehelyiségben -110 cm mélyen volt észlelhető az erősen töredezett téglapadló. (Kiss 1994, 23., 25.) Ezeknek a helyiségeknek a teljes kiterjedése és pontos funkciója jelenleg nem meghatározható. Tudjuk róluk, hogy falaik a fürdőhelyiségek falainál vékonyabbak, és padlószintjük a fürdőhelyiségek egykori padlószintjénél mélyebben helyezkedett el. Mivel a fűtőterek és a nyugati kerítésfal között vannak, és ez utóbbin túl a Borostyánút húzódik, ahol a fűtőanyagként szolgáló fát is szállíthatták, amelyet egy, esetlegesen erre az útra nyíló gazdasági bejáraton közvetlenül a fürdőbe rakhattak, egy részük faraktár lehetett. Más részük a fürdő személyzetének szálláshelyeként is szolgálhatott. Az L és az R pincehelyiségekben megtalált, 95 cm széles, észak-déli irányú fal a fürdőépület kerítésfala volt, amely a Borostyánút felé zárta le az épületkomplexumot. Az F és a D helyiségekben az ókori falaktól eltérő tájolású falcsonkok maradtak meg. A D és G pincehelyiségekben fenyőfa gerendák nyomát tárták fel, ezek a vörös sánc maradványai lehetnek. (Kiss 1994, 21.) 75
