Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Fényes Gabriella: Sopron római kori fürdője az Orsolya tér 3. szám alatt

ARRABONA 2007.45/1. TANULMÁNYOK 3. A fürdő épületegyüttese A teljes fürdőkomplexum kiterjedése nem ismert. A fürdő egykori méretéről a következő támpontokkal rendelkezünk. Az L, R pincehelyiségekben előkerült kerítőfal meghatározza a fürdő nyugati kiterjedését. Északon a Borostyán útra merőleges utca határolta a fürdő insuláját. Ennek egy rövid szakaszát az Orsolya téri templom előtt találták meg. A fürdő tehát észak felé maximum eddig az utcáig terjedt ki. Ugyanitt, az utca déli oldalán két párhuzamos falszakaszt tártak fel, a déliből merőlegesen további falszakasz indul ki dél felé.

19 Ezeknek a falaknak a fürdőhöz való viszonya nem ismert, de tájolásuk megegyezik a fürdő falaival. A fürdő keleti irányú kiterjedéséről jelenleg csak annyit tudunk, hogy az iskola keleti belső udvaráig biztosan tartott. A fürdő déli kerítőfala a mai iskolaépület déli falán kívülre esik, ezért feltárására 1954-ben nem került sor. Az ásatás során, a déli részen azonban már a fürdő fűtő- és kiszolgálóhelyiségei kerültek elő, ezért ezen az oldalon a fürdő nem sokkal terjedhetett tovább. Ezek alapján durva becsléssel — ha a fürdő az északi utca vonaláig nyúlt — a fürdőkomplexum teljes kiterjedése (a gazdasági udvart is magába foglalóan) minimum 30x40 m, mintegy 1200 m

2 lehetett. Az ásatási eredmények alapján a fürdő forró vizes helyisége azonosítható volt. A feltárt maradványokból és a római fürdőépítészet általános jellegzetességeiből arra lehet következtetni, hogy a caldariumban, a mai B pincehelyiségben egy téglalap alakú, valamint az I. helyiségben talán egy félköríves, nagy medence lehetett.

20 Bonyolultabb a helyzet az O pincehelyiségben előkerült maradványok értelmezésénél. Biztosan tudjuk az itt megtalált helyiségről, hogy korábbi épületrész felhasználásával alakították ki, közvetlenül fűtött padlófűtése volt és a suspensura alatti fűtőtere nem volt teljesen elválasztva a caldarium fűtőterétől. Ennek alapján itt is egy forró helyiséggel számolhatunk, amely vagy száraz forró levegős izzasztóhelyiség (sudatorium), vagy forró fürdőhelyiség (caldarium) lehetett. Ha ez utóbbi, vagy a fürdőnek egy második caldariuma, vagy egy, a II. helyiséghez tartozó további medence, amelyet egy melegáteresztő nyílásokkal rendelkező fal támasztott alá.

21 A feltárt maradványok leírásánál láttuk, hogy a caldariumtó\ (II. helyiség) északra valószínűleg a langyos levegőjű helyiség, a tepidarium helyezkedett el. Ennek nyugati és déli határfala ismert. Az A pincehelyiségben húzódó kelet-nyugati irányú, két méter széles törtköves fal nem lehet az ókori fürdőhelyiség északi fala, hiszen ezt a hypocaustum pillérek maradványira építették rá. A hypocaustum pillérek az A pincehelyiségben a faltól északra is megtalálhatók, ezért a tepidarium a jelenlegi épület középső traktusa alatt északi irányban folytatódott. A tepidarium mellett a hideg vizes fürdőnek, a frigidariumnak kellett következnie. Hogy ez hogyan kapcsolódott a tepidariumhoz, nem tudjuk. Ez a fürdőhelyiség sportolás utáni vagy forró vizes fürdő utáni felfrissülésre szolgált. Afrigidariumnak kanonikus építészeti megjelenése nem volt, bár gyakran négyszögletes, egy vagy több négyszögletes vagy félkör alakú fülkével bővített. A fülkékben egy vagy több hideg vizes medence (piscina) állt, amelyek alja gyakran afrigidarium padlószintje alatt volt. (Nielsen 1993, 153.; Weber 1996, 55.) Ehhez öltözőnek, apodyteriumnak kellett még kapcsolódnia.

22 Ezekre a helyiségekre jelenleg semmi támpontunk nincsen. A fürdő teljes alaprajzának ismeretét csak egy újabb ásatás eredményeitől remélhetjük. 76