Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Székely Zoltán: Egy asszony két arca. Megjegyzések gróf Andrássy Józsefné Csáky Valburga portréjához

SZÉKELY ZOLTÁN EGY ASSZONY KÉT ARCA ... Körösszegi és adorjáni gróf Csáky Valburga (Walburga) 1762. november 18-án

5 született körösszegi és adorjáni gróf Csáky György (17301785) Gömör vármegye főispánja és monyorókeréki és monoszlói gróf Erdődy Henreitte (1731-1778) másodikgyermekeként. 1790-ben feleségül ment csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy (III.) Józsefhez (1762-1834). Férje a francia háborúk idején a Mosón vármegyei nemesi felkelő hadak ezredese — bár harci cselekményekben nem vett részt —, aki hazatérve alsósajói birtokán a tudománynak és a művészetnek szentelte idejét. A grófi párnak hat gyermeke született, akik közül csupán Károly maradt életben. Csáky Valburgáról a családtörténeti irodalom kevés adatot őrzött meg: csupán azt tartották érdemesnek feljegyezni, hogy „országszerte párját ritkító szépség" volt s hogy tüdőgyulladás végzett vele fiatalon, 1797-ben. (Csucsomi 2005, 51-52.) Az Andrássyak betléri kastélyában máig őrzik egy portréját, amely a győri képpel azonos viseletben örökítette meg. (3. kép) E festményen a grófnő a hagyományos ősgaléria-típustól eltérő beállításban látható: állát tartó bal kezével asztalra könyököl, míg jobbjával az asztalra ültetett gyermekét öleli át. E korszerűbb, a szentimentalizmus jegyében fogant intimebb és érzelemtelibb ábrázolásmód az angol portréművészetből eredt, amely a XVIII. század végén a bécsi s ezen keresztül a magyar arcképfestészetben is éreztette hatását. (Zsánermetamorfózisok 1993, 174.) Festőjét olyan alkotások inspirálhatták, mint Reynolds kettősportréi: Georgina Spencer lányával (1759-1761), Elisabeth Melbourne fiával (1770-1771) vagy Mrs. John Weyland a fiával (1776), amelyeken a gyermek asztalra/posztamensre helyezve foglal helyet anyja mellett. (Maunings 2000, cat. No. 1080. 1869.) A könyöklő, állát megtámasztó beállítás szintén Reynolds portréira vezethető vissza, akinél e motívum eredetileg a kontempláció, a szellemi elmélyülés gesztusa volt. (Prochno 1986, 57.) A betléri kép datálásában a gyermek lehet segítségünkre, aki gróf Andrássy (III.) Károllyal (1792-1845) azonosítható. A portrén két-három éves korában örökítették meg, ez alapján a kép megfestésének idejét az 1794/95-ös esztendőkre tehetjük. A kettős portré festője nyilvánvalóan élet után dolgozott, amit az arc elven kifejezése, egyénített vonásai jeleznek. A győri portré bizonnyal a betléri másolata: ennek tudható be, hogy Csáky Valburga arcvonásai sematikusabbak, a kép kifejezőereje tompább. 407 3. kép Gróf Andrássy Józsefné Csáky Valburga fiával Károllyal (Andrássy-kastély, Betlér)