Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Almási Tibor: Liezen-Mayer Sándor és Győr

ARRABONA 2007.45/1. TANI' állt. A XVII. század közepén Torkos István Győr városbírája, majd a vármegye szolgabírája tulajdonában volt, a XVII-XVIII. század fordulóján pedig a Mányoki család birtokába került. Ekkor fordult meg többször is a házban II. Rákóczi Ferenc udvari festője, Mányoki Ádám (1673-1757).

5 Amint az jól kivehető Hieronymi Ottó Ferenc (1766/68-1829) „Emlékfestmény a győri polgárőrség jubileumára" című 1822-ben született művéről, illetve Frumann Antal 1845-ös, a Széchenyi teret ábrázoló színes rajzáról, az épület eredetileg egyemeletes, jellegtelen polgári ház volt. Mai, késő klasszicista, kétemeletes formáját, valamikor 1845 és 1850 között nyerte el, éppen a fentebb említett Frumann Antal tervei alapján. (1. kép) Az épület falára 1953-ban felkerült márványtábla szövegének tanúsága szerint e házban született Liezen-Mayer Sándor. E tényként kezelt megállapítást kétkedéssel kell fogadnunk, aminek oka az, hogy Liezen-Mayer Ferencék Győrben való megtelepedése és a gyermek születése között a család hétköznapjaiban több fontos esemény következett be. Ezek egyike, hogy mivel az ifjú házaspár jól érezhette magát a városban és kedvezően alakultak a patika működéséhez fűzött reményei, Liezen-Mayer Ferenc már 1829 elején kérelmezte felvételét a város polgárainak sorába.

6 A születés helyének szempontjából azonban döntő jelentőséggel az bír, hogy 1836. december 30-án Liezen-Mayer Ferenc nyílt árverésen 5003 váltó forintért megvásárolta a győri Hosszú utcában az úgynevezett Lövészkör házat a hozzá tartozó óriási telekkel.

7 Mivel ez a komfortos, nagy összterületű ház már 1836-ban LiezenMayerék tulajdonába került, joggal feltételezhető, hogy a 30-as évek végén, a 40es évek elején született gyermekek nem a Rákóczi utcai épületben, hanem a család ;// //ttír/ /'// MtíJitfM' /MS.— 1. kép Frumann Antal: Győri Széchenyi tér, 1845 (Xántus János Múzeum. Tanai Csaba felvétele) 380