Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Almási Tibor: Liezen-Mayer Sándor és Győr

ALMAS1 TIBOR GYŐR új fészkében jöttek gyors egymásután a világra: Liezen-Mayer Fanni (Francika) 1838. január 17-én, az egyetlen fiú, Sándor 1839. január 24-én, a legkisebb, LaurenciaKrisztina 1840. április 30-án.

8 (2. kép) A gyermek Liezen-Mayer Sándor életének első éveiről szinte semmit sem tudunk. Formálódó egyéniségéből a szájhagyomány elevenségét, mozgékonyságát találta kiemelésre érdemesnek, a megszépítő emlékezet pedig a győri bástyán társaival vívott állandó csatározásait őrizte meg.

9 A felhőtlen és gondtalan városbéli tekergéseknek, játszadozásnak, az iskolai tanulmányok kezdete vetett véget. E tanulmányok végigkísérése nem egyszerű feladat, mivel a 40-es évek közepén végrehajtott iskolai reformok, átszervezések következtében nem csupán a tanintézetek szerkezete, felépítése, de az iskolák megnevezése is szinte évről-évre változott. Győrben, Révai Miklós kitartó szervezőmunkájának köszönhetően, 1787-ben nyílt meg a mai Liszt Ferenc utca elején a „Királyi Nemzeti Főbb Iskola" mellett működő „Királyi Nemzeti Főbb Rajzoló Iskola". Amikor 1846-ban szülei beíratták Liezen-Mayer Sándort az első osztályba, a „Szabad Királyi Győr-Belvárosi Elemi Fő Tanoda" részeként eredeti helyén tevékenykedő rajzképző, a „Győri Királyi Népfőtanodai Rajziskola" nevet viselte. Az iskola évkönyvének tanúsága szerint ezt a tanévet Liezen-Mayer Sándor jeles minősítéssel végezte el.

10 A tanulásban, de kiváltképpen a rajzolás terén átlagon felüli tehetséget mutató diákot az iskolában a „szabadkézi, mértani és építészeti rajzolás minden ágát"

11 oktató Frumann Antal vette szárnyai alá. A bécsi származású Frumann Antal (1801-1869) a császárvárosban tanult építészetet az ottani művészeti akadémián. Győrben a 30-as évek közepén telepedett meg, és kezdetben magániskolákban tartott rajzórákból, kisebb városi megbízásokból készített épülettervekből tartotta fenn magát. Később beválasztották Győr építészeti „bizottmányába" magánszemélyek, a püspökség és a város pedig őt kérte fel több új épület megtervezésére, műemlékek helyreállítási, restaurálási munkálatainak elvégzésére. Frumann Antalt 1838-ban nevezték ki a rajziskola tanárává. „Sokoldalú képzettségével, kiváló gyakorlati érzékével és fáradságot nem ismerő buzgóságával"

12 Frumann Antal néhány év alatt elérte azt, hogy e győri tanintézet már felvehette a versenyt az ország legkiválóbb hasonló profilú iskolájával, a budai rajzképzővel.

13 Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc, és az azt követő megtorlás időszakában ugyan a győri rajziskola háborítatlanul működött tovább, ám mivel a mostoha körülmények miatt évkönyvei nem jelenhettek meg, így ezekből az évekből nincsenek információink Liezen-Mayer Sándor iskolai előmeneteléről. Az 1849-es, gr. Thun Leó nevével fémjelzett újabb iskolai reform (Organisations-Entwurf) követelményeinek megfelelően „az 1849-50. évben a Nemzeti Rajziskola kivált az elemi iskola keretéből. Ugyanis a 4-5. osztály átalakult királyi műtanodává, 1851-52. 2. kép A Liezen-Mayer Sándor születését rögzítő bejegyzés a győri „Katholikusok anyakönyvében" 1839. január 24-én (Győri Városi Levéltár) 381