Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Almási Tibor: Liezen-Mayer Sándor és Győr

ALMAS! TIBOR LIEZEN-MAYER SÁNDOR ÉS GYŐR Almási Tibor LIEZEN-MAYER SÁNDOR ÉS GYŐR Az elmúlt századok folyamán Győr városa számos kiemelkedő képzőművészt adott a magyar kultúrának. Ha csak a XIX-XX. századra gondolunk, olyan alkotókat kell említenünk, mint a hazai festészetet alapjaiban megújító NYOLCAK csoport egykori tagját, Orbán Dezsőt (1894-1986), aki a 30-as évektől Ausztráliában teremtett ma­gának új egzisztenciát, s vált rövid időn belül a távoli kontinens egyik legismertebb művészévé; Elekfy Jenőt (1895-1968), a modern magyar akvarellművészet meg­határozó egyéniségét, vagy éppen Liezen-Mayer Sándort (1839-1898), aki szinte gyermekként kiszakadva családi környezetéből, Németországban gyarapította honi képzőművészetünk hírnevét. Liezen-Mayer Sándor életéről, művészetéről mindezidáig több hosszabb-rövidebb, alaposabb vagy csak a róla kialakított közhelyeket sorjázó írás, tanulmány jelent meg. Ezek túlnyomó része — mondhatnánk természetes módon — a festő legtermékenyebb éveinek, a bajor fővárosban, Münchenben eltöltött időszakának eseményeit, sike­reit vette számba. Nem csoda tehát, hogy a szakirodalomban csak kevés olyan ada­tot találunk, amely az eljövendő művész családjára, gyermekkorára vonatkozik. És akkor még nem is tettünk említést azokról az információkról, amelyek híven és meg­győzően dokumentálhatják, illusztrálhatják azt a szoros kapcsolatot, amelyet Lie­zen-Mayer Sándor élete végéig fenntartott és ápolt hazájával, s különösen szülő­városával, Győrrel. Jelen tanulmány — anélkül, hogy részletesen taglalná Liezen-Mayer valóban fi­gyelemre méltó művészkarrierjének egészét — csupán arra vállalkozik, hogy a kü­lönböző helyeken és formákban hozzáférhető információs források felhasználásával, árnyaltabbá tegye azt a képet, amelyet az eddigi kutatások festhettek az alkotóról. Egy ember sorsát — és erre számtalan jó és rossz példát lehetne idézni a művé­szettörténet tárgyköréből is — már a kezdetek kezdetén nagymértékben meghatá­rozza az a környezet, amelybe beleszületik, azoknak az embereknek a hozzáállása, magatartása, akik körülveszik, irányítják jövője alakulását. Ilyen szempontból Lie­zen-Mayer Sándor szerencsés és kedvező csillagzat alatt látta meg a napvilágot. Szü­leijómódú, művelt családból származtak. Édesapja, Liezen-Mayer Ferenc Ferdinánd Pozsonyban született és Bécsben folytatott tanulmányokat, ahol 1824-ben szerzett gyógyszerészi oklevelet. Édesanyja, Mossig Aloizia, a nevezetes és ugyancsak pozsonyi Edl család sarja, leszármazottja volt. A fiatalok minden valószínűség szerint Pozsonyban kötöttek házasságot, és a kedvezőbb megélhetés reményében költöztek Győrbe. A város hivatalos okirataiban Liezen-Mayer Ferenc neve 1829. február 14-én buk­kan fel először, amikor a megőrzött német nyelvű adás-vételi szerződés szerint 18.000 aranyforintért megvásárolta Buchberg Jánostól a Győr központjában lévő „Angyal patikát". 1 Néhány nappal e fontos, a család életében mérföldkövet jelentő esemény után, nevezetesen február 20-án, a város elöljárósága elismerte Liezen-Mayer Ferenc Bécsben nyert „patikáriusi" oklevelét. 2 Egy hétre rá, 1829. február 27-én a győri köz­gyűlés városi gyógyszerésszé nevezte ki Liezen-Mayer Ferencet, aki ez alkalomkor le is tette hivatalos esküjét. 3 Az akkori körülmények között is tetemesnek számító summáért megvásárolt „An­gyal patika" Győr legrégibb gyógyszertára volt. 4 Az épület, amelynek földszintjén helyet kapott, a Széchenyi tér sarkán, a Gyógyszertár-köz és a Rákóczi utca között 379

Next

/
Thumbnails
Contents