Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)
Tanulmányok - Ďurkovič Éva: Újabb adatok a Kisalföld kora vaskori településszerkezetéhez
DURKOVIC ÉVA ÚJABB ADATOK A KISALFÖLD KORA VASKORI TELEPÜLÉSSZERKEZETÉHEZ tozott peremtöredékük került elő, de megvannak az egyenes peremű, és a vállvonalban tagolt táltípusok is. A tálak párhuzamait területünkön szinte valamennyi Hallstatt-kori lelőhelyről, többek közt Halimbáról és Pilismaróiról ismerjük. A tálaknál gyakori a belső grafitos díszítés, vagy besímitott díszítés. Számos grafitos felületű, fényezett töredék, valamint grafitsávokkal díszített töredék került elő. A házgödör közepén (1,5 m mélységben) került elő egy szalagfül töredéke (szürke színű). A kannelúrázás és a bemélyített lencseszerű díszítés, amely a ház első periódusában már megjelent, közel áll a sághegyi tumulus és a halimbai 16. sz. sír anyagához. A körkörös díszítés párhuzamait (5/6., 12., 14.) a mesteri tumulusok leleteinél találjuk meg. A kerámia alapján a gödör legkésőbbi anyaga a Ha D első szakaszára keltezhető. 91 Mithay 1970,15-16.: Ez alapján Mithay S. a korai vaskor második szakaszára keltezte a leletanyagot. 92 Buchvaldek 1954,452-462.; Paulík 1955,135-194.; Paulík 1956,178-212. Szereden mintegy 14 000 m 2 lehumuszolt területen 25 vaskori objektum került elő (köztük földbemélyített és cölöpszerkezetes házak), amelyből J. Paulík 16 objektumot a „Hallstatt-korra", 6 objetumot pedig a „Hallstatt - La Tene-átmeneti-korra" keltezett. A terület északnyugati részén szkíta-hallstatt jellegű leletanyag is előkerült, de ez a leletanyag J. Paulík szerint elpusztult, viszont ugyanő a kerámia Hallstatt-jellegét hangsúlyozta. A teljes anyagnak egy részét közölte. 93 Akoroncoi leletanyag további párhuzamát Kajárpéc-Pokolfadombról (Németh 1996,4. ábra) és a szlovákiai Hoste (okr. Galanta)/Kisgeszt (Galántai járás) településről ismerjük. (XIV. tábla) Bujna-Romsauer 1984, 431., 439., 441-443.: Hoste területén 1973 nyarán végeztek leletmentést, a dűlő északi, déli és keleti oldalát szondákkal vizsgálták. Összesen 26 telepobjektumot azonosítottak, amelyből 21 a Hallstatt-korra keltezhető. A házként értelmezett, földbemélyített, négyszögletes alaprajzú objektumok méreteik alapján két típusra oszthatók. Az objektumoknak csupán a fele tartalmazott leletanyagot, elsősorban kerámiát, valamint orsógombokat és átfúrt agyagnehezékeket (ez utóbbi egy kemence nyílásából került elő). A kerámiatípusok közt leggyakrabban a tálak fordultak elő, továbbá a kettős kónikus alakú tárolóedények, mély tálak tagolt vállal, fazékszerű edények és fedők. Előkerült egy palackszerű edényke kihajló peremmel, amely típusát tekintve egyedi darab. Párhuzamát Pusté Úlány halomsírjában, és a morva területen a Horákov-kultúra harmadik szakaszának leletanyagában találjuk meg. Hoste leletanyagának értékelése során J. Bújna és P. Romsauer több esetben késő Hallstatt-kori párhuzamokat említettek, miközben a leletegyüttest a Ha Dl korszakra helyezték. Véleményük szerint csupán az 1. sz. objektum keltezhető a Hallstatt-kor későbbi szakaszára. A leletanyag egy részének késő Hallstatt-kori keltezése mellett szól az a bordázott peremű táltípus (XTV. tábla/3, ábra), amelynek párhuzama az ausztriai lelőhelyekről jól ismert pl. Inzersdorf-Walpersdorfból és a késő Hallstatt - korai La Tène korszakra keltezett (Ramsl 1998, 19-20., 26., 13. és 14. ábra). 94 Mithay 1956, 61.: A Templom-dombon 1868-ban Ebenhöch F. egy kelta sírt talált, amelyben egy díszített edény, egy tál, bronz fibula, fenőkő, csontnyelű vaskés volt. Czigány Béla ugyanitt az iskola sarkánál 1933-34-ben egy sírban nagy urnára, vaskardra és lándzsára lelt. 95 Fontos kiemelni, hogy a Tószerdűlőt az 1950-es évek közepétől a telekkimérések után Újtelepnek nevezték. Mithay S., Koroncó-Tószerdűlő, XJM.R.A.336-68, 4: Domán S. kertjében egy honfoglaláskori sír feltárása során, a IV. felület árkának közepe táján 75 cm mélységben kelta bronzfibula, az árok környékén 50-60 cm mélységben pedig őskori kerámia, közte két grafitos kelta töredék került elő. Mithay S., Koroncó-Tószerdűlő, 1953. március, XJM.R.A. 337-68: Kerámia, vaslándzsa, apró vastöredékek voltak a sírban. Mithay 1956, 61.: 1953-ban Pintér K. kertjében egy kelta női sírt tártak fel. A csontváz koponyájánál egy vaslándzsa volt, a váz mellett pedig kerámia. 96 Mithay S., Koroncó-Tószerdűlő, 1950. július, XJM.R.A.321.68: CsN 5/1950-leletanyag száma. 97 Uzsoki A., Koroncói leletmentés, 1959. július, XJM.R.A. 331.68: őskori (pontosabban nem keltezett), ujjbenyomkodással díszített cserepek kerültek elő az objektumokból. 98 Uzsoki 1969,14.: A temetőtől nyugatra, egy magaslaton (120 tengerszint feletti m.) őskori cserepek, gabona őrlőkövek, patics és tűzkőszilánkok kerültek elő egy szántás alkalmával. A leleteket a győri XJM őrzi; Uzsoki A., Jelentés Koroncó községben végzett helyszíni szemléről (Terepbejárás alkalmával), 1968. március 27. XJM.R.A. 961.71: A templom és iskolaépület közti területen kelta sír került elő. Uzsoki, A. Jelentés Koroncó községben végzett helyszíni szemléről, XJM.R.A. 1962.71: Uzsoki A. a Dózsa Gy. utca 20-27.sz., a Bakonyér felőli oldalon őskori cserepeket gyűjtött. 99 Mithay S., Szőke, B. Koroncó-Öreghegy-1947. aug., XJM.R.A.300-68: A dokumentáció szerint a leletanyag a CsN 51,71/1947 szám alatt található meg a múzeumban, köztük a koravaskori darabok. íoo E g r y j ^ Koroncó község, Terepbejárási jelentés, 2003. július 5., XJM.R.A. 5-2004: Koravaskori: Tóthtag, Dobó utca I.; Öreghegy; Lacza kert, Pusztatemető; Kelta: Tószerdúlő, Újtelep; Templom domb, Szedres kert; Ady E. Utca; Oláh út; Egry 2003, 245.: A KÖH adattárában 26 azonosítható lelőhelyet 35
