Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)
Tanulmányok - Ďurkovič Éva: Újabb adatok a Kisalföld kora vaskori településszerkezetéhez
ARRABONA 2007.45/1. TANULMÁNYOK tartanak nyilván a területről, valamint egy lelőhely Győr-Gyirmótként van megnevezve, de jelenleg Koroncó közigazgatási területéhez tartozik. Az említett lelőhelyekből 25 azonosítható volt. 15 új területet is megvizsgáltak, melyekből 7 lelőhelynek bizonyult. A terepbejárás során azonosított lelőhelyekjellege: 8 neolit, 5 rézkori, 19 bronzkori, 3 kora vaskori, 4 kelta, 5 őskori (általában), 13 római kori, 2 honfoglalás kori, 8 Árpád-kori, 13 középkori, 3 kora újkori. 101 Pusztai 1971, 7-8. Fertőrákosról, a Rákos patak mentén hasonló településre utaló adatokat ismerünk: Tomka 1968, 68. A fertőrákosi települést a terepbejárás során gyűjtött leletanyaga alapján ismerjük (közöletlen, Soproni Múzeum gyűjteményében). 102 Lébény-Magasmart: felszíni gyűjtésből (III. tábla/2, ábra), 3. sz. objektumból (III. tábla/3, ábra), Koroncó-Újtelep: ház leletanyaga (XI. tábla). 103 Lébény-Magasmart: kőeszköz (TV tábla/2, ábra), állatcsont ld. katalógusban 3. sz. objektum leletanyagában, Koroncó: állatcsontokból és kőből készült szerszámok (IX. és XI. tábla). 104 Kaus 1981, 149.: Három csoportba sorolta a településeket, a nagyobb, zártabb városias jellegű település képviseli a harmadik csoportot a fenn említett két típus mellett (pl. Malleiten bei Bad Fischau). Podborsky 1970,11., 19.: A dél-morvaországi Horákov-kultúra településeinek többsége agrárjellegű volt. A nyílt települések általában enyhén lejtős területen, gyakran folyóteraszon feküdtek. A teljesen feltárt települése közt csupán Tésetice volt említhető, ahol 15 földbemélyített ház gödrét tárták fel. A szlovákiai területről Sered'-Macianské vrsky (Paulík 1955,135-194.), Rakovice (Bfezinová-Benedíková 2001, 285-299.) és az újabban feltárt Nitra környéki teleprészleteket (Romsauer 1993, 5-25.) lehet kiemelni, amelyeknél szintén elsősorban földbemélyített gödörobjektumok képviselik a házakat. Bár Szereden Jozef Paulík 13 cölöpszerkezetes házat tárt fel, amelyek a Hallstatt- és Hallstatt-La Teneidőszakot képviselik, sajnos azonban a közlés nem teszi lehetővé, hogy a koravaskor középső és kései szakasza közti átmenet értékelhető legyen, amelyet majd a Bucany/Bucsányban feltárt Hallstatttelepülés közlése a jövőben szintén előmozdíthat. Az ugyanitt feltárt temető publikálásából viszont arra következtethetünk (Bujna-Romsauer 1983, 277.), hogy a koravaskor középső (Ha C2/D1) és végső (Ha D2-3/Lt A) szakasza közt egy törés volt, a területen jelentős változások zajlottak. 105 Urban 1996; Urban 1999. 106 Ramsl 1998,12-13.: A feltárt 2632 objektumból 289 tartalmazott leletanyagot, amely alapján keltezni lehetett. A késő Hallstatt - korai La Tène időszakot 59 gödör képviselte, ebből 21 gödröt bemélyített házgödörként interpretált a feltáró, ezenfelül voltak az élelemtároló és hulladék gödrök, árkok és a cölöphelyek, amelyekből különböző szerkezetű házakat lehetett rekonstruálni. 107 Stegmann-Rajtár 1996,455^171. AVANS 1981,1982,81.; AVANS 1990,1992,33.; AVANS 1991,1992, 30.; AVANS 1992, 1993, 32.: Pozsony nyugati oldalán, a Dunától 4 km északra helyezkedik el Pozsonyhidegkút/Bratislava-Dúbravka (200 m teng. f. m.). Három oldalról hegyvonulatok övezik (nyugatról: Zakopane, Na Seciach; délről: Dúbravská hlavica; keletről: Brizitie). AVel'kolúcky-potoknevű patak délről és keletről határolja. A lelőhely a terület középső kiemelkedésen fekszik. A Vel'ká Lúka nevű részen 1976-ban egy római falat figyeltek meg, majd 1982 és 1992 között a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete (SAV AÚ) vezette a feltárásokat (7000 m 2 , 3. kép). 108 ld. 8. lbjgy. és Romsauer 1993, 5-25. 109 ld. 18. lbjgy. 110 Szabó 2005, 22. Ménfőcsanak területéről a közeljövőben egy kisebb házcsoport által alkotott település közlésére számíthatunk, amelynek első objektumát még Uzsoki András tárta fel. A szisztematikus kutatások az egykori Új Élet TSz földjein 1967-1969 közt zajlottak, ahol Uzsoki András egy korai La Tènetemetőt feltárása során egy kora vaskori lakógödröt talált. Az utóbbi objektumból (3. számú obj., 5070 cm mély) Hallstatt-jellegű, behúzott peremű táltöredékek és korsótöredékek, valamint állatcsont került elő. Egry I. az elmúlt években a házhoz kapcsolható további objektumokat tárt fel, s meghatározása szerint a telep a Ha C korszakra ketezhető (Uzsoki 1969,14-15.; Uzsoki A., Jelentés a ménfőcsanaki Lt B temető leletmentő ásatásáról, 1968. júl. 2, XIM.R.A. 965.71; Uzsoki A., A ménfőcsanaki régészeti ásatás naplója, 1968. máj. 2-júl. l.,XJM.R.A.602-71, 21., 22. old.). A lelőhely érdekessége kronológiailag abban rejlik, hogy a közelében egy újabb településrészlet is előkerült (feltárását szintén Egry I. vezette), amely viszont már a késő Hallstatt-korra tehető. Itt szeretném megköszönni Egry Ildikó szóbeli közlését. 111 Részben a kerámiában nagy a szitulaszeru fazekak százaléka, másrészt a belső díszes tálaknál megjelenik a besimított díszítés, valamint a Vekerzug-kultúrához sorolt edénytípusok (pl. a 3. sz. objektumból előkerült korsó) alapján merül fel az említett keltezés. 36
