Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Ďurkovič Éva: Újabb adatok a Kisalföld kora vaskori településszerkezetéhez

DURKOViC ÉVA ÚJABB ADATOK A KISALFÖLD KORA VASKORI TELEPÜLÉSSZERKEZETÉHEZ 65 A teljesség igénye nélkül csupán néhány párhuzam kiemeléseként szolgálnak a fenn említett példák, hiszen sokkal több lelőhelyről ismerjük a táltípus párhuzamait (pl. Tokod-Altáró, Nitra-Ivánka, Nitra-Chrenová). Németh 1996, 373., 5. ábra: 2.; Tankó 2005b, 315. objektum, 315a3. 66 Gabler D., Jelentés leletbejelentésről, XJM.RA. 558-69 (Dobogó dűlőről származó cserepeket említett); Gabler, D. Jelentés terepbejárásról, 1966. jún. 22., XJM. RA. 557-69 (Harangozó-Várhegy, Marko út menti terület, Dobogó területét járta be); Gabler D., Kisdobogó (Faluhely Alsó), 1967, XJM.RA. 562-69 (Késő bronzkori grafitozott cserepeket gyűjtött a területen). 67 Uzsoki 1968, XJM Adattára, Győr. 68 Tomka P., Szőnyi E., Terepbejárás-Sokorópátka, 1973. 5.18., XJM.RA.4-74: Szabó László helyi lakossal járták be a területet, aki több alkalommal leleteket adott be a győri múzeumba. Tomka P., Jelentés 1974. júl. 16-i sokorópátkai kiszállásomról, XJM.RA.15-74; 69 Gabler D., Jelentés terepbejárásról, 1966. szept. 28., XJM.RA.560-69; 70 Tomka P., Jelentés 1974. júl. 16-i sokorópátkai kiszállásomról, XJM.RA.15-74; 71 Uzsoki 1964, 251.: Nagy L., a veszprem megyei múzeum igazgatója 1936-ban a község határában kora vaskori sírokat azonosított. A község határa abban az időben még erdős terület volt, elég nehezen meghatározható. Az általa gyűjtött edénytöredék a győri múzeumba került (XJM ltsz. 53.107.1., sötétszürke, nagyméretű, ívelt nyakú edény válltöredéke, rajta nagyobb bütyök). 72 Mithay 1956,59.: Ebenhöch F. gyűjteménye a budapesti és a győri gyűjteménybe került; u.ő, 60.: „Nincs járásunkban még egy olyan község, ahol ennyi régészeti lelőhely volna, mint Koroncón." 73 Ebenhöch 1869, 168.: a felsorolás 2. pontjában két nyílhegyet említett, egy nagyobbat Koroncóról (melyet ábrán be is mutatott — ld. 5. kép) és egy kisebbet Tétről. Az ún. szkíta nyílhegyek tipológiájával Jan Chochorowski foglalkozott részletesen ld. Chochorowski 1985,204-271.; a nyílhegyek megjelenése Nyugat-Európában: Kromer 1986,3-93.; újabban a Smolenice/Szomolányon előkerült nyílhegyekről: Romsauer 2004, 401-412. 74 Ebenhöch 1869, 173., 174.: Koroncóról származik a 27. sz. fibula, amelyet a 26. ennsihez hasonlított (ez utóbbi szintén az ő birtokában volt, leírta ugyanis, hogy birtokában Strudel, Enns- és a hallstatti sírmezőről származó fibulaanyag van), a darabokat a leírása szerint az áttört kapocs és a finom karcmű teszi hasonlóvá. Az 53. számú kisméretű fibula, az ívén finoman karcolt rovátkákkal díszített, Koroncó-Bábotáról származik (52. ábrán közölte). Az 54. számú, dinnyegerezd alakú fibula, két vége haránt rovatokkal díszítve, „peczke nincs", szintén Koroncóról származik, az 55. sz. töredékhez hasonlóan, melynek párhuzamáról Ebenhöch F. a következőket írta: „Feltűnőbb az 54-dik számú fibula-töredék a Strudel örvényből, melynek derekán két lapocska szögeli ki, gyűrű módjára összhajtva; mindegyiknek végén 2-2 szegecske, cseppalakú fejjel, díszítményül szolgál. Ha az 55-számú töredék, melynek kiszögellő lapocskája hasonlólag van díszítve, szintén fibula-rész, úgy az ép korában legalább is 5-6"-nyi hosszú fibula volt, ennek lelhelye Koroncó." A leírás alapján valószínűleg Velemi-típusú fibulákról van szó. A Koroncóról származó gyöngyök leírása (5. kép): "N.113. Két darab fekete kőgyurmából idomított rovátkos gyöngyszem egy nagyobb, 3 veresre festett dudorral és ugyanannyi fekete festett körrel szegélyezett fehéres kavics-gyöngyszem Csécsényből, és 3 darab kisebb; de mint az előbbi dudorral ellátott és veres, fehér, fekete, sőt kék festés által cifrázott gyöngyszem - Koroncóról. N.114. Kisebb-nagyobb, különféle alakú, zöld és kék színű 9 db üveggyöngy Koroncóról." 75 Ebenhöch 1869, 177.: A kerámia leírása: „Tab. IV. N. 24. Egy nagyobb kelta tál töredéke; jól ki van égetve, szine verhenyes, s bár szabad kézből idomítva, ügyes kezelésre mutat; alakja a Kalauz 27-ik ábrájára emlékeztet, a füle felett kiálló két szarv alakú dudorával. Koroncón kertem alatt a fövenyes dombon találtatott." 76 Szabó 2005, 22., 108.; Tankó 2005a, 155. Sajnos a leírás alapján nem lehet eldönteni, hogy a táltípusnak pontosan melyik altípusáról lehet szó, mert a kézzel formált altípusokból is több létezik. 77 Lovas kat.86, XJM.R.A. 97-83: Az 1863-as lelet közlése Győri Tud. és RégFüz IV, 74,1. 78 Lovas kat.86, XJM.RA. 97-83: „ma nálunk (gyűjt.) 15 db orsógomb, 14 db bronzkori, hallstatti és kelta fémtárgy — köztük szkíta nyílhegyek vannak" (feltehetően a már említett Ebenhöchnél szereplő darabokra is vonatkozik). 79 Reinecke 1897, 23.: A magyarországi szkíta leletek kapcsán említi meg a szerző e leleteket, de értelmezésükhöz a következőket rögtön hozzáfűzte: „Egyéb skytha régiségek, nevezetesen kéttagú nyílcsúcsok hiánya különösen pedig az a körülmény, hogy ezek a koronczói csúcsok a hallstattti sírmezőkből származó három élű nyílcsúcsokkal majdnem teljesen összevágnak, arra visz, hogy erre a leletre ne fektessek többé súlyt." A szerző ugyanis e tanulmányában kifejti, hogy a szkíta leletanyag, illetve maguk a szkíták Magyarország keleti régióját népesítették be, miközben nyugaton a Hallstattkultúra lakossága élt. 33