Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Balázs Tibor: A Szanyi Esperesi Kerületi Római Katolikus Néptanítóegyesület működése 1886–1934

BALÁZS TIBOR A SZANYI ESPERESI KERÜLETI RÓMAI KATOLIKUS NÉPTANÍTÓEGYESÜLET... Balázs Tibor A SZANYI ESPERESI KERÜLETI RÓMAI KATOLIKUS NÉPTANÍTÓEGYESÜLET MŰKÖDÉSE 1886-1934 Az egyesület általános története A Csornai Muzeális Gyűjtemény helytörténeti dokumentum-gyűjteményében őrzi a Szanyi Esperesi Kerület Római Katolikus Néptanítóegyletének 1903-1934 közti közgyűlései jegyzőkönyveit tartalmazó kötetet. A zöld vászonkötésű kötetben a kéziratosjegyzőkönyveken kívül nyomtatott közgyűlési meghívók, és az egyházmegyei főtanfelügyelő leiratai olvashatók.

1 Az egyesület működését e jegyzőkönyvek és a korabeli rábaközi sajtó alapján szeretném bemutatni az alábbiakban. A dualizmus kora az egyesületek alapításának nagy időszaka volt a Rábaközben is. Pájer Imrének a csornai egyesületek életéről írt tanulmánya szerint a XIX. század végén, XX. század elején 25 egyesület működött Csornán. Ezek közül a szakmai egyesületek szerveződése az 1880-as években vett nagy lendületet.

2 Ebbe a sorba illeszkedett a szanyi kerületi néptanító-egyesület megalakítása is 1886-ban. Az 1868. évi 38. te 147. §-a elrendelte, hogy a községi nép- és polgári iskolai tanítók kötelesek minden tankerületben tanítókört alakítani. Az egyházi iskolák tanítóit nem kötelezték erre, de önkéntesen részt vehettek ezekben a tanítókörökben.

3 Sopron vármegyében már 1868 óta működött a Sopronmegyei Tanítóegylet, mely felekezetektől független általános tanítóegylet volt. Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyi miniszter 1882. évi rendelete a felekezeti tanítóknak is ajánlotta, hogy vegyenek részt az általános tanítóegyletek munkájában. Mintegy válaszul erre, az 1880-as években sorra alakultak hazánkban felekezeti tanítóegyesületek.

4 A községekben a római katolikus népiskolák az egyházközség fenntartásában álltak, közvetlen felügyeletüket a helyi plébános által vezetett iskolaszék, míg egyházi szakfelügyeletüket a kerület esperese és az egyházmegye Iskolai Főhatósága látta el, világi szakfelügyeletüket pedig a vármegye királyi tanfelügyelője. A tanítók egy része fizetés-kiegészítésként államsegélyt is kapott. Az egyházi fenntartású népiskolák irányításában, tantervének és módszereinek kialakításában, tankönyveinek kiválasztásában az egyházak autonómiát élveztek, és az általános tanítóegyesületekben való részvétel helyett inkább saját tanítóegyleteket hoztak létre.

5 A szanyi esperesi kerületben lévő katolikus népiskolák tanítói is szükségét érezték szakmai egyesület létrehozásának. Az egyesület alapításának gondolata Czegledy György csornai kántortanítótól eredt, aki már 1885 előtt megkezdte az egylet szervezését. A levelezésen kívül személyesen is felkereste és agitálta tanítótársait. A legfőbb akadályt a tanítók nehéz anyagi helyzete jelentette, többen bevallották, hogy „csekély jövedelmű állomásaik javadalmából az összejövetelek alkalmából okvetlenül felmerülő fuvar és napi költségek fedezésére nehezen telik".

6 Kapuváron ekkor már működött kerületi katolikus tanítóegylet. 1885 őszén ennek elnöksége felhívta a szanyi kerület tanítóit, hogy menjenek el Jobaházán tartott gyűlésükre és lépjenek be az egyesületbe. A gyűlésen Czegledy György több tanítótársával együtt megjelent, és visszautasította a felkérést. A szanyi esperesi kerület 1886 októberében Egyeden tartott papi gyűlése Czegledy György kérésére beleegyezett abba, hogy tanítógyűléseken részt vevő tanítók részére fuvart és napidíjat az egyházközségek biztosítsanak. Az egyesület alakuló ülésére 1886. november 14-én került sor Csornán, Terner Péter szanyi esperes plébános, kerületi tanfelügyelő, az egyesület püspöki biztosa ve283