Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Tóth László: A polgárosodásért küzdő győri argonauta Hergeszell Ferenc (1806–1859)

ARRABONA 2007.45/1. TANULMÁNYOK ség (külső tanács) is jelölhetett hat-hat polgárt a tagjai közül. Végül a „golók általi titkos szavazás által" szavazattöbbséget nyert Györgyi Mihály táblabíró és Hergeszell Ferenc városkapitány. A városi képviselő választás ismét békésen zajlott le, csakúgy, mint 1843-ban. Nem úgy a megyénél, ahol a konzervatívok győztek ugyan, ám a liberálisok előretörésével igen kiegyenlített eredmények születtek. (Balázs 1980,206.) Mindazonáltal a győzelem Hergeszellnek némi erkölcsi elégtételt is jelentett az előző országgyűlésről való hazarendelés miat, ezért is nagy kedvvel készült a diétára. V. Ferdinánd király 1847. november 12-én a pozsonyi prímási palotában magyarul nyitotta meg az országgyűlést. A győri követek megnyugvással vették tudomásul, hogy a királyi előterjesztések között szerepelt a polgári rendek, így Győr városa által is javasolt napirend: „a szabad királyi városok... az egyházi rend és a szabad kerületek törvényes szavazati jogának méltánylása és szerkezetének alkotmányos elrendezése" . Hergeszell Ferencet egyébiránt ismertsége folytán beválasztották az országgyűlés verificácionalis (igazolási) és peticionalis (kérvényező) választmányába, melynek feladata volt a mandátumok igazolása és az ellene tett panaszok elbírálása. Hergeszell kezdeményező szerepet vállalt a kerületi tábla üléseinek vitáin. Magabiztosabb lett és némileg függetlenítette magát a követi utasításoktól. Mindjárt az első követi jelentésben (1848. január 8.) küldi a királyi városok ügyében a kerületi táblán elfogadott szövegváltozatot: az 1843/44-es, városokról szólójelentést a kormány 1847-ben megszűrte, csökkentette benne a rendi jellegű elemeket és így terjesztette az alsó tábla elé. Erről az elaborátumról kért Hergeszell sürgősen véleményt a városi magisztrátustól. Nagy hatást tett rá Kossuth november 22-i országgyűlési felszólalása, melyben először sürgetőleg követelte a felelős magyar kormány kinevezését (felhasználva Deák június 5-i nyilatkozatát) és több oldalról érintette a népképviselet demokratikus eszméjét is. Nemcsak Kossuth „lánglelkű agitációját" és néptribuni szónoki képességét tisztelte, hanem azt is, hogy mindig tudta, mikor melyiket kell felvetni a polgári haladás fontos kérdései közül. Rokonszenvezett Kossuth eszméivel abban is, hogy Kossuth kezdetben kétségbe vonta a pesti márciusi fiatalok szerepét a forradalmi vívmányok elérésében és kiharcolásában. „Pestet — mondja Kossuth — az ország szívének tartja ugyan, de mint törvényhozó utána nem indulok".

13 (Jerfy 1931, 295.) Az 1847/48-as országgyűlésen a királyi városok ügyében újabb javaslatok születtek: a városok feletti főfelügyeletet a Helytartótanács gyakorolja, mely csak abban az esetben tagadhatja meg a városok rendeleteinek elfogadását, ha az ütközik a hatályos törvénnyel, vagy az „autonóm hatáskörön túlterjeszkedne". Az ország királyi városait kerületekre osztanák, melynek élén a közvetlen felügyeletet gyakorló királyi főpolgármester áll. Győr is egy ilyen kerület székhelye lett volna, Sopronnal, Kőszeggel, Kismartonnal és Ruszttal. (Jerfy 1931, 254.) Egy másik, a polgárosodást szolgáló javaslat szerint a királyi városokban a közigazgatástól el kell választani a bíráskodást, illetve országgyűlési követ csak keresztény vallású lehet. E törvényjavaslatokról írásban tájékoztatta a küldő tanácsot, s bejelenti, hogy 1848. január 18án megkezdődik a kerületi táblán a szabad királyi városok ügyének vitája. Hergeszell január 18-i jelentésében arról számolt be, hogy mindjárt az elején (Buda képviselője után) felszólalt és határozottan követelte, a szabad királyi városoknak egyenlő szavazati joga legyen a vármegyékkel, ahogy az 1608-as törvény rendelkezik. A január 27-i jelentés szerint újra felszólalt „a szabad királyi városokban létező nemesi udvartelkek (Curiák) kiváltságainak" megszüntetése érdekében. Ésszerű in270