Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)
Tanulmányok - Tóth László: A polgárosodásért küzdő győri argonauta Hergeszell Ferenc (1806–1859)
ARRABONA 2007.45/1. TANULNIA' rátus szemléletét és magatartását. Ajeles írás alkotója dr. Jerfy Géza (1879-1934) győri tiszti főügyész (Fejek 1931, 83.), aki jogászi alapossággal, rengeteg várostörténeti adattal és utalással, apró városi élethelyzetek megidézésével, történeti források (követi utasítások és jelentések) felhasználásával követte nyomon Hergeszell életútját és közéleti szereplését. (Jerfy 1931,247-317.) Jelen dolgozat erre építette fel követünk közéleti életútját és hányattatásait, azon kívül a történelmi tárgyilagosság jegyében tompítani kívánja a fenti munka szenvedélyes hangneméből származó szubjektív véleményalkotást. Egyébiránt ezen az elfogultságon nem is lehet csodálkozni, mivel Jerfy Gézának a reformkori követ tulajdon nagybátyja volt és rejtett szándéka szerint rehabilitálni kívánta rokonát, ha már a város és az utókor ezt elmulasztotta. 2 A Hergeszell (Jerfy) család sikerei Győrött a nagy tekintélyt elérő Hergeszell családot az 1770-es évek második felében az Eszterházy grófok telepítették a Rajna vidékéről bakonyszombathelyi birtokukra. (Fényes 1799, 436.) Tagjai között találunk követeket, táblabírákat, kereskedőket és fölbirtokosokat. (GYEL 1999,148.) Idősb Hergeszell Ferenc, a „dinasztiaalapító", jómódú földbirtokos és terménykereskedő volt, aki maga és családja jövőjét a tranzit gabonaszállításokról nevezetes Győrben képzelte el, emiatt 1808-ban megvásárolta Angter városi tanácsos belvárosi lakóházát. 1812-ben költözött a család Győrbe, majd 1816-ban elnyerték a városi polgárjogot, melyről az Új Polgárok Könyve (Album Neocivium, 29.) tudósít. ( Jerfy 1931, 249.) Ezzel id. Hergeszell Ferenc és utódai „kebelbéli polgárok" lettek, ami szavazóképességet és választhatóságot jelentett számukra. Id. Hergeszell ügyes, vállalkozó kereskedő lévén, tekintélyt szerzett, becsületesen adózott és emiatt hamarosan a külső tanács (polgárokból álló választott közösség) tagja lett. Ezen kívül évtizedeken keresztül pontosan vezette a majoroki katolikus templom számadásait. Hegeszell Ferenc három fia közül hősünk, Ferenc, a legidősebb fiú az ügyvédi pályát választotta. Ügyvédként az ő neve is ott szerepel az Első Győri Takarékpénztár részvényesei között: idős és ifjabb Hergeszell Ferenc 5-5 részvénnyel szerepel a pénzintézet alapítók listáján. (Szávay 1894, 14.) Ez egyébiránt jellemző a Hergeszellek példás családi összefogására is, mely alapját képezte gazdasági vállalkozásaik sikereinek és közéleti szerepléseiknek. József, a középső fiú folytatta nagyapja és apja foglalkozását, eredményesen gazdálkodott és sikeres gabonakereskedő lett. Ott volt a győri Lloyd társaság alapító részvényesei között, utóbb annak egyik vezetőjeként erősítette a család és a város kereskedelmi pozícióit. (Bay 1942, 25.) A legfiatalabb testvér, Antal (1810-1883) győri fűszerkereskedő, tehetsége révén nagykereskedő lett: ő volt az egyik kezdeményezője az 1844-ben alapított Első Győri Takarékpénztárnak, melynek eleinte aligazgatója, majd harminc éven át vezérigazgatója volt. (GYÉL 2003,151.) Személyében a XIX. század egyik legsikeresebb győri vállalkozóját tisztelhetjük; vezetésével fejlődött ki a győri banki élet. A város vezetőivel előnyös pénzügyi kölcsön-konstrukciókat dolgoztak ki, mellyel Győrbe vonzották az osztrák, cseh, morva vállalkozókat, ennek révén bontakozott ki a példátlanul gyors és eredményes győri gyáripari fejlődés. Az ipari vállalkozások mellett figyeltek a városias infrastruktúra fejlesztésére (csatornázás, híd- és középületek, iskolák építése stb.) is. A sikeresen vállalkozó család, valószínűleg a dualizmuskori nagy magyarosodási láz hatására, családnevüket Jerfyre magyarosították 3 1862-ben. Hergeszell Antal fia, Jerfy Antal (1838-1913) nagykereskedő sikeresen folytatta apja vállalkozásait. 1881266
