Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Tóth László: A polgárosodásért küzdő győri argonauta Hergeszell Ferenc (1806–1859)

TÓTH LASZLO A POLGÁROSODÁSÉRT KÜZDŐ GYŐRI ARGONAUTA Tóth László A POLGÁROSODÁSÉRT KÜZDŐ GYŐRI ARGONAUTA HERGESZELL FERENC (1806-1859) Helytörténeti vizsgálódásaim során többször is elgondolkodtam azon, hogy Győr történeti múltjának rangos, országosan ismert jelentős alakjai közül többen nem szerepelnek a helyi kutatás „látószögében", így haláluk után alapjában nem is képződhetett méltató kultusz életművük körül. Keresem az okát és magyarázatát, hogy miért nincs megfelelő emlékezete Czech János polgármesternek, a tudós történészlevéltárosnak, a diplomatika rangos hazai kutatójának, vagy a „bőtudású" Kautz Gyulának, a XIX. századi jogtörténet és a magyar közgazdaságtudomány nagytekintélyű pesti professzorának — aki az utóbbi diszciplína egyik rangos hazai alapító tudósa volt és a pozitivista iskola jeles művelője —, vagy testvéröccsének, Kautz Gusztávnak, Győr város millenniumkori „vezérférfiának" aki két évtizeden át volt a győri jogakadémia igazgatója. Mindhárman Győrött születtek, több ciklusban Czech és Kautz Gyula a város országgyűlési követei, nem mellékesen kiváló tudósok, az MTA rendes tagjai voltak és az életművükben rejlő tudományos teljesítmény egészen rendkívülinek mondható. Kautz Gusztáv is tudós elme volt a polgári közigazgatás vizsgálatában.

1 Talán ilyen „feledési effektus" fordulhatott elő Hergeszell Ferenc hites ügyvéd, Győr szabad királyi város két ízben is megválasztott országgyűlési követe esetében is, aki az 1847/48-as utolsó rendi országgyűlésen Jelentős szerepet" vállalt „a szabad királyi városok elrendezése tárgyában kiküldött kerületi választmány" munkálataiban. (Jerfy 1931, 247.) (1. kép) Konstruktív és tevékeny fellépése folytán tagja volt annak a „fényes küldöttségnek" mely a forradalmi Bécsben 1848. március 16-án átadta V. Ferdinánd királynak a magyar országgyűlés „reformcsomagját". A küldöttség történelmi sikert ért el, ugyanis a párizsi hírek hatására a király „megrettenve az engedmények ígéretével vette át a felirati pontokat". (Gergely 2003, 239.) A magyar országgyűlési deputáció küldetését a kortársak a görög mondabeli hős vakmerő és bátor tettéhez hasonlították: „A magyar argonautáknak nevezett küldöttség a zsarnokság Bécsben élő szörnyének karmai közül ezt az aranygyapjút hozta magával." (Jerfy 1931, 248.) Egyetlen, szigorúan levéltári forrásokra épített nagy ívű tudományos munka dolgozta fel Hergeszell Ferenc követi szereplését, mely részletekbe menően kitűnően dokumentálja a kor jogi és törvényalkotási anomáliáit: hogyan alakították a körülmények a követ sorsát, ju265 1. kép Ismeretlen festő: Hergeszell Ferenc portréja,1841 (Xántus János Múzeum. Tanai Csaba felvétele)