Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Csécs Teréz: A Rábaközről a Tudományos Gyűjteményben (1817–1841) (Kitekintéssel a Répce-mellékre és a Tóközre)

ARRABONA 2007. 45/1. TANULMA: zött. 10 Nagyon sajnálja a szerző, hogy a kis, „lovakon hoszszában is fél nyári napi járó föld" területű, bő gabonatermő vidéken, ahol a kútvíz sem jó ízű, nincs mód szőlőt termeszteni, hiszen „.. .hová is tennők levét, a' vizvette föld miatt pin-czék­re minnyájan szert nem tehetvén?" Nem nagyon van gyümölcs sem a tájon, de tél­re „.. .a' Pinka-fej és Kőszeg táji német szomszédok gondoskodnak rólunk, kik késő őszszel almával, körívéivel terhelt szekereiken nálunk esztendőnként megjelen­ni, és gyümölcseikkel bennünket faluról falura gabnacserében megkínálni el nem mulasztják." A szűk határú, egymáshoz közel fekvő falvakban „nem díszlik" a mar­hatartás, bár kaszálói, rétjei bőségesen adnak híres szénát. „A' vizmalmoknak és kishalászainak hazája ez... Maholnap leszsz divatja a' fördésnek is; 's bár volna vele egygyütt az úszás mesterségnek jobban mint van!" (Edvi Illés 1823, 4-5.) Meg­kérdőjelezte a Repce 1820. évi szabályozásának hasznát: .. .mit nyertek vele a' Répc­zemnellékiek, mit sem: meghatározni nem én dolgom. Annyit azonban láthat min­den, ki be nem kötött szemekkel néz, hogy az árvizek most is elborítják réteinket; sőt mintha most még annál erőszakosabban és hirtelenebben rohannának alá a' hegyekből mind malmokra mind mezőségekre, mennél kevesebb akadékai vágy­nak..." (Edvi Illés 1823, 8.) Röviden kitér leírásában a korban oly divatos tájnyelv­ismertetésre is. Az „udvariság és a' beszédbeli böcsülettudás" mellett nagyon sok, a németből átvett és elferdített jövevényszóra ismert. A köznép talpakra, zsupp­héjazattal készült házai, „még az igen szegénynek látszó alatt is, a' minden dol­gok rugótollát, a' pénzt" fel lehet találni, amit nem hivalkodásra fordítanak, ha­nem forgatják: „nálunk majd minden ember kereskedik...". Nem feledkezik meg a viselet rövid ismertetéséről sem. (Edvi Illés 1823, 13-15.) A gazdálkodással kapcsolatos Beszédes József 1 Gyakorlás Inzsenéri értekezése, mely a vízszabályozás lehetőségeit veszi számba. A hidrotechnikának „a' mezei gaz­daságra, mesterségekre és kereskedésre kiváltképen" alkalmazását, „a Rába vizének tökélletes és könnyű regulátzióját, minden Rábai malmok megmaradhatását ezek­nek jobbulását, sőt szaporítását meg mutatja", amely szabályozással több mint két­száz kőre dolgozó malmot, közel 800 ezer holdnyi földet lehet megmenteni árvíz ide­jén a Rába és a Repce között. A megoldást a két „vízágyban" látta: a természetes fo­lyás mellett malomcsatornát kellene több helyen építeni. (Beszédes 1830) (Kiss Sá­muel hasonló szellemben írt 1833-as munkájában a Répce-mellék és Rábaköz is­mertetésekor a vízlevezető árkok, csatornák előnyeiről.) Rábaközi életrajzok Fejér György győri működése idején sok helyi vonatkozású anyaggal szolgált, töb­bek között 1820-ban megírta Molnár K[eresztelő] János életrajzát. A csécsényi (Rá­bacsécsény) molnár, Szabó János fia 1728. június 13-án született. Iskoláit Győrben és Pozsonyban végezte, 1745-ben lépett a jezsuita rendbe Bécsben. Szerte az országban tanított Sárospataktól Kolozsváron, Győrön át Budáig. Egyházi művek mellett fog­lalkozott építészettel, fizikával, természettudománnyal, pedagógiával és írt latin ver­seket. 19 éven át folytatta Magyar könyvházának kiadását (1783-1803.) „Molnár János mintegy 5 V2 lábnyomnyi magas, inkább sovány mint hízott termetű barna szí­nű, hajú és szemöldökű, eleven tekéntetű, komoly kedvű, nyílt-szívű, tiszta lelkű, figyelmetes elméjű, nyájas társaságú, hív barátságú ember volt. Szorgalmatos mun­kásságát bizonyityák a' Zsidó, Görög, Franczia, 's német nyelvek, mellyekben jártos 228

Next

/
Thumbnails
Contents