Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Csécs Teréz: A Rábaközről a Tudományos Gyűjteményben (1817–1841) (Kitekintéssel a Répce-mellékre és a Tóközre)

ARRABONA 2007. 45/1. TANULMA: zött.

10 Nagyon sajnálja a szerző, hogy a kis, „lovakon hoszszában is fél nyári napi járó föld" területű, bő gabonatermő vidéken, ahol a kútvíz sem jó ízű, nincs mód szőlőt termeszteni, hiszen „.. .hová is tennők levét, a' vizvette föld miatt pin-czékre minnyájan szert nem tehetvén?" Nem nagyon van gyümölcs sem a tájon, de télre „.. .a' Pinka-fej és Kőszeg táji német szomszédok gondoskodnak rólunk, kik késő őszszel almával, körívéivel terhelt szekereiken nálunk esztendőnként megjelenni, és gyümölcseikkel bennünket faluról falura gabnacserében megkínálni el nem mulasztják." A szűk határú, egymáshoz közel fekvő falvakban „nem díszlik" a marhatartás, bár kaszálói, rétjei bőségesen adnak híres szénát. „A' vizmalmoknak és kishalászainak hazája ez... Maholnap leszsz divatja a' fördésnek is; 's bár volna vele egygyütt az úszás mesterségnek jobban mint van!" (Edvi Illés 1823, 4-5.) Megkérdőjelezte a Repce 1820. évi szabályozásának hasznát: .. .mit nyertek vele a' Répczemnellékiek, mit sem: meghatározni nem én dolgom. Annyit azonban láthat minden, ki be nem kötött szemekkel néz, hogy az árvizek most is elborítják réteinket; sőt mintha most még annál erőszakosabban és hirtelenebben rohannának alá a' hegyekből mind malmokra mind mezőségekre, mennél kevesebb akadékai vágynak..." (Edvi Illés 1823, 8.) Röviden kitér leírásában a korban oly divatos tájnyelvismertetésre is. Az „udvariság és a' beszédbeli böcsülettudás" mellett nagyon sok, a németből átvett és elferdített jövevényszóra ismert. A köznép talpakra, zsupphéjazattal készült házai, „még az igen szegénynek látszó alatt is, a' minden dolgok rugótollát, a' pénzt" fel lehet találni, amit nem hivalkodásra fordítanak, hanem forgatják: „nálunk majd minden ember kereskedik...". Nem feledkezik meg a viselet rövid ismertetéséről sem. (Edvi Illés 1823, 13-15.) A gazdálkodással kapcsolatos Beszédes József

1 Gyakorlás Inzsenéri értekezése, mely a vízszabályozás lehetőségeit veszi számba. A hidrotechnikának „a' mezei gazdaságra, mesterségekre és kereskedésre kiváltképen" alkalmazását, „a Rába vizének tökélletes és könnyű regulátzióját, minden Rábai malmok megmaradhatását ezeknek jobbulását, sőt szaporítását meg mutatja", amely szabályozással több mint kétszáz kőre dolgozó malmot, közel 800 ezer holdnyi földet lehet megmenteni árvíz idején a Rába és a Repce között. A megoldást a két „vízágyban" látta: a természetes folyás mellett malomcsatornát kellene több helyen építeni. (Beszédes 1830) (Kiss Sámuel hasonló szellemben írt 1833-as munkájában a Répce-mellék és Rábaköz ismertetésekor a vízlevezető árkok, csatornák előnyeiről.) Rábaközi életrajzok Fejér György győri működése idején sok helyi vonatkozású anyaggal szolgált, többek között 1820-ban megírta Molnár K[eresztelő] János életrajzát. A csécsényi (Rábacsécsény) molnár, Szabó János fia 1728. június 13-án született. Iskoláit Győrben és Pozsonyban végezte, 1745-ben lépett a jezsuita rendbe Bécsben. Szerte az országban tanított Sárospataktól Kolozsváron, Győrön át Budáig. Egyházi művek mellett foglalkozott építészettel, fizikával, természettudománnyal, pedagógiával és írt latin verseket. 19 éven át folytatta Magyar könyvházának kiadását (1783-1803.) „Molnár János mintegy 5 V2 lábnyomnyi magas, inkább sovány mint hízott termetű barna színű, hajú és szemöldökű, eleven tekéntetű, komoly kedvű, nyílt-szívű, tiszta lelkű, figyelmetes elméjű, nyájas társaságú, hív barátságú ember volt. Szorgalmatos munkásságát bizonyityák a' Zsidó, Görög, Franczia, 's német nyelvek, mellyekben jártos 228