Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)
Tanulmányok - Csécs Teréz: A Rábaközről a Tudományos Gyűjteményben (1817–1841) (Kitekintéssel a Répce-mellékre és a Tóközre)
CSECS TERÉZ ARÁBAKÖZRŐL A TUDOMÁNYOS GYŰJTEMÉNYBEN (1817-1841) volt. Gazdagságra, 's fényre nem látzatott ő soha törekedni. Könyvestára volt legkedvesebb mulatsága... a' nyavalák' súlya alatt rogyott le 1804-dik esztendőben, érdemes életének hetvenhatodikában." (Fejér 1820, 75.) Egy életrajzgyűjteményt tesz közzé az -i- monogram mögé „bújva" Szartori Ferenc 12 a Némelly ezen Században kimúlt Evangélikus írók a'Dunántúli Kerületből című munkájában. Németh Lászlót, Nagy István, Kis Zsigmondot, Illyés Pétert kötötte a Rábaközhöz születésük vagy szolgálatuk. (Szartori 1826) Németh Lászlónak szenteli a legnagyobb terjedelmet az életrajzíró. Németh László 1770. december 2-án született Jobaházán. „Az attya közönséges sorsú, de alkalmas birtokú Nemes ember volt", aki fiait taníttatta. László fia Vadosfán kezdte tanulmányait, már itt kitűnt éles eszével és szorgalmával. Tíz esztendős korától Sopronban tanult, közel 11 évig. Alapító tagja volt a soproni Magyar Társaságnak. 1791től egy magyarországi körút után 1794-ig Göttingában tanult, majd Győrbe hívták tanítani, itt dolgozott és élt 1806. május 15-én bekövetkezett halálig. írt és fordított történelem, latin tankönyveket, recenziókat. „Láng esze nem szeretett ballagva járni, hanem szüntelen nyargalni akart; nem tsuda hát, ha egy ollyan világban, mellyben annyi sorompó vagyon, a' megütközést nem egészen kerülhette el." (Szartori 1826, 75-83.) Nagy István Bezin (Rábaköznek a Győr megyéhez tartozó területén) született 1728. május 2-án. A szerző szerint a gyülekezet legjámborabb szuperintendense volt. Győri, soproni és wittenbergai tanulás után a Dél-Dunántúlon szolgált. 1812ben halt meg, 84 éves korában. (Szartori 1826, 86.) Illyés Péter (1759-1810 előtt) „1784-ben Sz.Andráson (Rábaszentandrás) az új Gyülekezet' Prédikátorává lett, 's ugyan itt töltötte el tsendes életét". A nemesdömölki születésű Kis Zsigmond (1744-1805) abödögei (Markotabödöge) gyülekezetet vezette 1771-1783 között. (Szartori 1826, 89-90.) Kisebb közlemények Rábaközről fent részletesebben ismertetett munkák mellett találhatunk még egyes településekre vonatkozó kisebb adatokat is. Tudománytörténeti érdekességeket is rejtegetnek a XIX. század régészetéről és történetírásáról a következő munkák. Árpás - Mórichida római kori emlékeiről szól Zsfpldos ] J[ános] 13 : Szombathelyről, Mursella városon keresztül Győrre vezető hajdani Római útról. (Zoldos 1820) Zsoldos János egy Lovászpatona melletti római kori sír feltárását és a leleteket írja le, majd a korában ismeretes római kori emlékek alapján meghatározza Mursella város helyét és a Szombathely-Győr közötti út vonalát. Ehhez Jankovich Miklós elragadtatott hangú szerkesztői megjegyzést fűzött, a leletet és a tanulmányt úgy értékelve, hogy a Magyarországon keresztül menő római utak megállapításához ez a munka „új és eddig senkitől nem tapasztaltatott fényt nyújtott". (A továbbiakban ugyan vitatkozott Mursella helyének meghatározásával, és a talált felirat értelmezésével, de a tárgyunkat érintő kérdéssel nem.) Gyurikovits György 14 : Mórichida helységének ismertetésében részletesen leírja a falu határát, történetét, gazdálkodását, a XVIII. századi vízszabályozásokat egyaránt. A településnek a szerző szerint a Győrből Sopronba menő út ad jelentőséget. Eredetét a XIII. századra, a premontreiek magyarországi letelepítésére, a Szent Jakab apostol tiszteletére emelt monostor megalapítására teszi. Felsorolja az alapítólevélben található birtokokat, majd közli az alapítólevelet is. Végigveszi a monostor és a falu történetét, ismerteti birtokosait a XIX. század elejéig. (A római kori útról nem ír.) 229
