Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Csiszár Attila: Ácsolt gabonatároló ládák (hombárok) a Rábaközben

ARRABONA 2007.45/1. TANULMÁNYOK fiók alsó deszkáján „suber"-ral zárható leeresztő nyílás található. Aszökrönt Szabó Gyula és Nagy János helybeli ácsok készítették az 1920-as években. Szélessége 123 cm, hosszúsága 201 cm, magassága 201 cm. (20. kép) Babot, Fő u. 75. Háromfiókos gabonatároló hombár {szökrön). Akácfából készült pillérei hornyoltak, amelyekbe az oldalak fűrészelt, gyalult nyárfa deszkái zsilipszerűen illeszkednek. A pillérpárokat alul, a fenékdeszkák alatt, és felül haránt irányú hevederek fogják össze, a két középső pillérpárt vonóvasak is erősítik. Mind a pillérek, mind pedig a deszkák széle gyaluval profilírozott. Mindhárom fiók alsó deszkáján „suber"-ral zárható leeresztő nyílás látható. Aszökrön elemeit az összeillesztést segítő, ácsceruzával írt számokkal látták el. Horváth Sándor földműves és Nagy János ács készítette az 1920-as években. Hossza 351 cm, szélessége 145 cm, magassága 200 cm. (21. kép) JEGYZETEK 1 Szláv közvetítéssel a latin „scrinium" ('láda, koporsó') szóból alakult ki a szekrény terminus, amely azonban eredetileg nem a mai értelemben vett, ajtóval ellátott tárolóbútort jelentette. A XVI-XVII. századi hozományjegyzékekben következetesen a ládák sorában említik a leltározók. Az újkorban elterjedt új divatú bútordarab (a fennálló szekrény) megnevezésére is használták, azonban számos nyelvjárásunk továbbra is ragaszkodott a régi értelmezéshez. (Csilléry 1997, 344.) 2 Az ácsolt ládákkal foglalkozó kutatók a sarkok fő szerkezeti elemére az építészet szakkifejezései közül kölcsönzött oszlop, illetve pillér terminust alkalmazzák. Mivel az oszlop kör, a pillér pedig négyzet vagy sokszög keresztmetszetű tartóelem, tanulmányomban értelemszerűen az utóbbi elnevezést használom. (Vö. Zádor 1984, 95., 100.) 3 A nyugat-dunántúli dialektusban szökrön. A terminus a legújabb kutatások szerint a Rábaközben is ismert, a köznyelvibb hombár szóhoz hasonlóan az ácsolt gabonatároló ládákat jelölik vele. 4 Szláv kölcsönszó, az első 1508-ból ismert. Jelentése gabonatároló, de kérdéses, hogy akkoriban ládát, vagy fonott kast értettek-e alatta. A XVII. századi források már egyértelműen „fából összerótt" szuszékról szólnak. (Füzes 1984, 61-63.) Aszó a felföldi szlovák (tót) faragóközpontok készítményeivel terjedt a fában szegény Alföldön, kiszorítva az annak előtte ott is használatos szekrény elnevezést. (Cs. Sebestyén 1929, 45.) 5 Perzsa eredetű szó, a magyar nyelvbe feltehetően oszmán-török, más vélemények szerint szerb-horvát közvetítéssel került. Az írott forrásokban 1685-ben tűnik fel, a korábbi, XVI. századi szótárak még nem ismerik. A XIX. századra köznyelvi szó vált belőle. Lassanként mindenféle gabonatároló alkalmatosság neve lett, amely sok helyen kiszorította mind a szekrény, mind pedig a szuszék elnevezést. (Vö: Füzes 1984, 68., 70-72.) 6 Egykor Kapuvártól északra fekvő major, a XX. század közepéig fennállt. 7 Ma Rábapordány. 8 OL, E156-Kamarai archívum, U. et C, Fasc. 12., No. 42. 9 Süttör, ma Fertőd városrésze. 10 OL, E156-Kamarai archívum, U. et C, Fasc. 12., No. 42. 11 Uo. 12 Az „öreg" szó itt eredeti, 'nagy'jelentésében értendő. 13 OL, E156-Kamarai archívum, U. et C, Fasc. 12., No. 42. 14 A paraszti lakáskultúrát mindenkor egyfajta sajátos kettősség jellemezte. A XVIII. és a XIX. század fordulóján (esetleg valamivel korábban) az ácstechnikával készült ládák és ágyak mellett a festett asztalosbútor újítást jelentett. A régi és az új divatnak megfelelő bútordarabok egymás mellett álltak a 168