Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Csiszár Attila: Ácsolt gabonatároló ládák (hombárok) a Rábaközben

CSISZÁR ATTILA ÁCSOLT GABONATÁROLÓ LADÁK (HOMBÁROK.) A RÁBAKÖZBEN lakószobákban. E kettősség a XX. században úgy jelentkezett, hogy az akkor már divatjamúlt festett mennyezetes ágyak és padok mellett föltűntek a történeti stílusok hatását magukon viselő, műbútorasztalos készítette fiókos sublótok és szekrények. 15 Ácsolt ágy. 16 A „tejes szökrön" más leltárakban „téjtartó láda" a fazékra öntött tej (aludttej) tárolására szolgált. Asztalos szerkesztésű, szegeit változata a XX. századból is ismert. 17 Ennek a ládatípusnak a Rábaközből nem ismerjük fennmaradt példányát. Nem tudjuk, hogy a kisebb méretű (hordozható) „szökröny"-ök helyben készültek-e, vagy pedig vásári áruként kerültek használatba. 18 A földművelés XIV. századi fejlődése nyomán már a jobbágyok is rendelkeztek piacra vihető gabonafelesleggel, amelynek tárolására a verem mellett az ácsolt láda is számításba jöhetett. (Füzes 1984, 67., 230.) A XVIII. század végén, a francia háborúkkal fellépő mezőgazdasági konjunktúrát kihasználva, a jobbágyság még hagyományos gazdálkodással, de egyre nagyobb mértékben termelt piacra. A háborús szükséglet elmúltával az ipari forradalom hazánkat is elérő hatása, a nem mezőgazdaságból élő lakosság növekvő aránya továbbra is megkívánta a felesleg megtermelését és értékesítését. Az árugabona elraktározása következésképpen nagyobb méretű tároló alkalmatosságot igényelt. 19 Hosszúságuk általában 120-200 cm, szélességük 90-100 cm, magasságuk 110-130 cm között mozog. 20 Az ácsmesterség munkamódszereiben az évszázadok során jelentős tökéletesedés ment végbe, amelyet a fűrész, majd a gyalu használata vont maga után. Más-más időben és helyen lezajlott folyamat volt ez. A feudalizmus korából fennmaradt ládák között is kevés a tipikus, hasított deszkából készült darab. A vízi erővel működő fűrészmalom feltalálása (legkorábbi ábrázolása Villard de Honnecourt francia építész 1240 körül összeállított mintakönyvében) után mind gyakoribbá vált, hogy téglalap keresztmetszetű deszkákat alkalmaztak, amelyeket azonban továbbra is a sarokpillérek két oldalának hornyaiba illeszkedtek, így az ácsmunkára jellemző felépítés tulajdonképpen változatlan maradt, (vö. Csilléry 1951,241-242.) A Rábaközben és a szomszédos Fertő mentén elterjedt fűrészelt, gyalult deszkából készült, de ácsszerkezetű, oldható kötésekkel összeállított példányokat következésképpen az ácsolt ládák közé kell sorolnunk. 21 Ma Rábaközi Muzeális Gyűjtemény néven a Soproni Múzeumhoz tartozik. 22 Hasonló, vésett díszítésű szekrény állt a közelmúltig az egyik csornai felsőszeri gazdaház kamrájában, amely azonban elpusztult, mielőtt felmérése és dokumentálása megtörtént volna (V. Szalontay Judit néprajzkutató, muzeológus szíves közlése). 23 A két vagy több rekesze a különféle gabonaneműek (búza, árpa, rozs) elkülönítését szolgálta. Az emlékezet szerint egy-egy rekeszbe körülbelül 15-15 mázsa gabona fért el. 24 A Vágón leúsztatott kárpáti vörösfenyőt, más néven tótfenyőt, az első világháborúig fuvarosok szállították Komáromból a környékbeli fadepók számára. Jórészt ebből a jó minőségű faanyagból készült a XIX. századi rábaközi lakóházak mestergerendás deszkafödémje és fedélszéke is. 25 A régebbi példányokon még nem található tolózárral („suber") ellátott kifolyónyílás, ha mégis van rajtuk, az későbbi átalakítás eredménye. A rekeszekből a gabonát edénnyel merték ki, ahogy fogyott belőlük, úgy emeltek ki a felső deszkák közül egyet-egyet. 26 Az előlap felső deszkáján megmaradt a borított kovácsoltvas zárszerkezet, és a vaslemezből kivágott, kovácsszegekkel rögzített kulcspajzs. 27 Gazdag poncolt díszítmény borítja a csapodi szárazmalom (SM 91.11.9.) kőpadjának elejét, két pillérét és szemöldökgerendáját. A malmot a hagyomány szerint az 1840-es években kisfaludi malomács készítette. (Balázs 1985, 457.) 28 A gabonatároló ládák motívumkincse és színezése igen nagy hasonlóságot mutat a Pálos Ede által a XX. század elején a Rábaközben és Győr vidékén rajzban megörökített mestergerendák és kapufélfák díszítményeivel. (vö. Pálos 1911,155-162., 168-170.) 29 A történeti Sopron vármegyének a Fertő vidékétől délre eső területe a Nagyerdő, amit nyugatról a Sopron és Sárvár közötti országút határolt, de korábban valószínűleg a dombvidék peremén a nyelvhatárig terjedt, kelet felé nagyjából a Repce vonaláig húzódott, azonban a Rábaközben, Kisfalud, Potyond és Babot térségében elterülő erdőség is összefüggött vele. Faállományát legnagyobbrészt kocsányos és kocsánytalan tölgy, továbbá csertölgy alkotta. (Csapody 1963, 223.) 30 Ma Kapuvárhoz tartozik. 31 OL, P108-Az Esterházy család hercegi ágának levéltára, Rep. 14., Fase. C, No. 104. 32 Uo. Rep. 65., Fasc. 7. 33 „Böngészet Sopron Megye ismeretéhez. Drinóczi György, 1830-1847 csornai kanonok által" Kézirat, 458. o. CsPPMLt. 169