Arrabona - Múzeumi közlemények 45/1. (Győr, 2007)

Tanulmányok - Szabó Ádám: Dominus. Újabb ún. „Dunai Lovasistenek” ólomtábla Pannoniából

ARRABONA 2007. 45/1. TANULMÁNYOK Ez esetekben azonban sokkal kevesebb támponttal rendelkezünk, mivel a jelzőket tradicionális és rég befogadott istenségek mellékneveiként is használták. A megfelelő közegben elhelyezett felirat egyértelművé tehette, hogy kinek állították (cf. a 8. jegyzetet). Feltételesen tehát megfogalmazható, hogy ha valóban azon istenségek egyikének dedikálták a quadratai (barátföldpusztai) táblát, akivel szemben gyakorolták a táblácskák mutatta kultuszt, úgy a kultusz egyik főalakjának jelzőből képzett neve az interpretatio romána által Dominus (Domnus) volt, akinek az eredeti nevét titkolták. Amennyiben ez a Dominus azonos a feliratokon szereplő istenséggel úgy a feljebb bemutatott 1, 3, 4, 6, 8, 9,10,11a, 14 feliratok (vagyis az ismertek többsége) szerint női párja Domina (Domna) volt. Ez esetben a Dominus - Domina istenpár alapvetően nem mond ellent a táblákon szereplő központi Holdistennő és Napisten vagy Nap-hérósz ábrázolásokkal való egyezésnek és ezzel együtt a Ljubica Zotovic (1998 op. cit.) és a Tóth István (2003 op. cit.) által figyelemreméltó érvek alapján megfogalmazott azonosításoknak sem. Eszerint a táblácskák által ismert kultusz központi alakja/alakjai nem az eddig jobb híján névadó lovas/lovasok, hanem előbbi szerint helyi őslakos hagyományokra támaszkodó Holdistennő-alak, utóbbi szerint helyi őslakos hagyományokra támaszkodó Napisten-alak vagy Nap-hérosz. Az oltárfeliratok alapján feltehető, hogy ketten együtt képezték egy őslakos — alapvetően illyr — hagyományú, a római korban továbbélő kultusz központi isten-párját. Természetesen további adatok és kutatások hozhatnak teljes bizonyosságot ezen a téren. A fentiekben csak az ólomtábla közzétételét tűztem ki célul, illetve felirata alapján a lehetséges vallástörténeti kapcsolatrendszerének felvázolását. Az ikonográfiái kérdésekkel szándékosan nem foglalkoztam. Az idézett művek ábránkénti részletes ikonográfiái elemzései bőven kifejtik a tág értelmezési lehetőség-halmazokat, amelyeket az ún. „Dunai Lovasistenek" táblák ábra-együtteseinek bonyolult al- és fel- világi szimbólumrendszerei kínálnak (ld. pl. a legrészletesebben CMRED IL op. cit., p. 99-231). Közéjük érthető immár az itt közölt, és ábráinak lényegét illetőleg az ismertekhez és a szakirodalomban tárgyaltakhoz képest újat nem tartalmazó quadratai (barátföldpusztai) tábla is. Az a tény azonban, hogy az ún. „Dunai Lovasistenek" emlékcsoport az itt közölt tábla révén először kerül tematikusán és területileg kapcsolatba a feliratos adatokkal, és a feliratos oltároknak nyilván helyet adó szentélyekkel is rendelkező istenségekkel, új szempontokat nyújt a több száz táblácska által képviselt vallási irányzat kutatásához. Összefoglalás: 1. A 2003-ban a magyarországi Győr-Moson-Sopron megyei Barátföldpusztán (Quadrata, Pannónia Superior) előkerült ólomtábla az illyricumi ún. „Dunai Lovasistenek" emlékcsoportjába tartozik. 2. Pontos párhuzama eddig nem ismert. Az ábra egyes részleteinek kidolgozása, ül. felirata miatt egyedülálló. 3. A

III. század közepe táján készülhetett, egyelőre nem tudni hol. A lehetőségek közül leginkább Moesia, illetve Dél-Pannonia Inferior jöhetnek számításba. 4. A tábla - az emlékcsoportban eddig páradan dedikációja miatt - összefüggésbe hozható a főleg illyricumi feliratokról ismert Dominus/Domnus és Domina/Domna né102