Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)

Székely Zoltán: Kép és valóság. Törökkori metszetes várábrázolások és forrásai Győr példáján. XVI. század

SZÉKELY ZOLTÁN KÉP ÉS VALÓSÁG. TÖRÖKKORI METSZETES VÁRÁBRÁZOLÁSOK ... Székely Zoltán KÉP ÉS VALÓSÁG. TÖRÖKKORI METSZETES VÁRÁBRÁZOLÁSOK ÉS FORRÁSAI GYŐR PÉLDÁJÁN. XVI. SZÁZAD Bevezetés A régészeti feltárások s műemléki kutatások, valamint az írott kútfők mellett váraink múltjának megismerésében fontos szerepet játszanak a képi források is. Ez utóbbiak talán legjelentősebb, de mindenképp legnagyobb számú csoportját a XVI-XVII. századi sokszorosított grafikai lapok képezik, amelyek elemzése révén információk nyerhetők nemcsak az erődítésekre, hanem az épített környezet más objektumaira, így a lakóházakra, templomokra és palotaépületekre valamint a beépítés jellegére etc. is. A metszetes veduták ilyetén, építészettörténeti felhasználására álljon itt két győri példa — hisz alábbi gondolatmenetünk e végvár XVI. századi ábrázolásainak elemzése révén járják körül kép s valóság néha igencsak problematikus viszonyát. Borbíró Virgil és Valló István 1956-ban megjelent, Győr városépítés-történetét feldolgozó könyvükben a XVII. században elenyészett várostorony tárgyalása során az írott források mellett összegyűjtötték annak képi ábrázolásait is. (Borbíró-Valló 1956, 64-65.) Másik példánk a legutóbbi időkből való: Winkler Gábor 1998-ban kísérelte meg hasznosítani a hódoltságkori metszetes vedutákat a városi beépítés jellegzetességeink meghatározására: a látképek alapján oromzatos „németes" és oldalra forduló „olaszos" házakat illetve udvarházakat különböztetett meg a kora újkori Győrött. (1. kép) A középkori várat Balthazar Caimax metszete alapján rekonstruálta. Az ábrázolásokon látható nagyszabású kupolás mecsetek pedig a török megszállás alatti építkezések azonosítását tették lehetővé a szerző számára. (WinklerKurcsis 1998,18-31.) E példák azonban nem csupán a képi források kamatoztatásának lehetőségeit mutatják be, hanem egyszersmind módszertani problémáit is. A szerzők ugyanis teljesen mellőzték a forráskritikát, a felhasznált veduták hitelességének vizsgálatát — ezt semmiképp sem helyettesíthetik a „metszetek nem megbízhatóak, de azért támpontot nyújtanak..." kezdetű eszmefuttatások. Ezek hiányában azonban következtetéseik szerfelett kétségesek, gyakorlatilag megalapozatlanok. A várostorony esetében az eredmény zavarosságát jelzi, hogy a szöveg szerint a toronyra a XVII. századi átépítés során került rá egy keskenyebb toldalék, miközben a be131 1. kép a.) Lakóházak. Az Angielini-féle látkép részlete, 1566 b.) Lakóházak. A Forlani-féle metszet részlete, 1567 c.) Lakóházak. Siebmacher Conterfactur der Voestvng Raab... c. metszetének részlete, 1602