Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)

Aszt Ágnes: Mosonmagyaróvár castrumai

ASZT AGNES MOSONMAGYARÓVÁR CASTRUMAI Ászt Ágnes MOSONMAGYARÓVÁR CASTRUMAI Mosonmagyaróvár újkori képződmény, 1939-ben Mosón, Magyaróvár és Lucsony községek összeolvadásából jött létre. A címben nem jogi, hanem területi fogalomként szerepel. A mai város közigazgatási területén az elmúlt évezredek során három castrum jött létre. Jellegük, funkciójuk alapvető eltéréseket mutat, terminológiájuk eltérő. Klasszikus értelemben a castrum erődítmény, sánc, vár, illetve tábor, hadi szálláshely. Tágabb értelemben laktanyát, hadi szolgálatot, udvart, udvartartást is jelentett, valamint jelentéstágulással pásztorszállást, átvitt értelemben méhkast, kaptárt.

1 Az Árpád-korban a szó jelentése vár, majd a szó — általános európai jelenségként — a várból, erődített helyekből kinőtt települések, a városok nevében is továbbél.

2 A középkorban a castrum jelentése bővül, gyűjtőfogalommá

3 lesz, lefedi az uradalmat, tartozékokat is, sőt egyes kutatói vélemények szerint a vár legfontosabb eleme, tartalmi lényege nem is az erődített központ (ami önmagában soha nem castrum), hanem az ellenőrzött és védett terület, illetve az általa képviselt és kifejezett jogok, a hatalom és a politikum.

4 Jelen összefoglaló címében a castrum általános kifejezésként szerepel, olyan hadászatijelentőségű épületegyüttest fed, amely a mellette kialakult település védelmét látta el. Kapcsolódási pontjuk, hogy a mai Mosonmagyaróvár területén feküdtek, és írott források legalább egyszer castrum néven említették őket. Az alábbiakban a „castrumot" településével (vicus, suburbium, civitas) együtt tárgyaljuk, hiszen a települések melletti (feletti) hatalom megtestesítői voltak, azoktól elválaszthatatlanok. Castrum Ad Flexum „A kanyarulatnál" a római tábort 1623-ban Philippus Cluverius lokalizálta elsőként Magyaróvárra, feltevése általános elfogadásra talált.

5 Bár a régészeti kutatások a XX. század harmincas éveiben megindultak, mindmáig nem egyértelmű a városon belüli lokalizációja. Felmerült, hogy a tábor a ma is álló vár területén feküdhetett, ezt látszottak alátámasztani a várkapuba beépített, a XIV. Légióra utaló felirattöredékek,

6 (1. kép) valamint, hogy Paulovits István 1935-ben erős római kőfalat tárt fel a várárokban.

7 A kőtöredékek beépítése azonban másodlagos, eredeti lelőhelyüket nem ismerjük (az sem bizonyítható, hogy városunk területéről való), Paulovits István ásatása pedig do1. kép A XIV. Gemina legio-ra utaló feliratos kőemlékek az óvári vár kapufolyosójáról (ma: a Hansági Múzeum Lapidariumában) (Rajz: L. Szikora E., 2007.) 21