Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)

Aszt Ágnes: Mosonmagyaróvár castrumai

ARRABONA 2006, 44/2. TANULMÁNYOK kumentálatlan. Szintén a várárokban folyt kutatás 1973-ben, Pusztai Rezső és Tomka Péter vezetésével. 8 Az általuk feltárt, II. századi kerámiával keltezett „fossa" részlet interpretációja nem egyértelmű, a talált kis mennyiségű kerámia szórványnak te­kintendő. Hasonlóképp bizonytalan adat, hogy a várkapuval szemben álló uradalmi ma­lom átépítésekor „réginek mondott" erős falazatot találtak 1609-ben. 9 Az óvári Belváros DNy-i részén, a Linhardt u. 9. előtt 1960-ban -100 cm mély­ségben II— III. századra datálható római falszakasz került elő. Pontos szerepe nem tisztázott, Pusztai Rezső szerint elképzelhető, hogy a Castrum Ad Flexum egy fal­szakasza lehet, amelyet esetleg a középkorban is felhasználtak. 10 Bár az interpre­táció bizonytalan, annyi elképzelhető, hogy a tábor valóban az óvári belváros te­rületén, a váron kívül keresendő. 11 A castrum tervszerű kutatása a sűrű beépítettség miatt szinte lehetetlen, ha­sonlóképpen a vicushoz, amelynek azonban nagyobb felületei ismertek. 12 Római kori emlékek kerültek napvilágra a vicus É-i határából, Lucsony terüle­tén több helyről is, a Lucsony utcából, illetve közelebbi meghatározás nélkül „Lu­csony határából". Ez utóbbi lelőhely pontosítása azért is kívánatos lenne, mert kel­tező értékű pénzeket találtak ott, a IV. század közepétől utolsó harmadáig datálhatókat. 13 Lucsony határában 2004. januárjában, az elbontásra ítélt Arany­szarvas fogadó É-i sarokkövéről sikerült megállapítani, hogy római párkánykő da­rab, amelyre később a Lajta vízállásszintjét vésték. 14 Érdekes új adatnak minősít­hetjük a karlsruhei térképek közül a Hfk G 10 (rot) Gl. 360 jelzetűt, amelyen Magyaróvár XVII. századi erődítési terveit ábrázolták. 15 Az erődítési terv elnagyolt, viszont a vártól K-re különös épületegyüttest láthatunk. (2. kép) A felmérésen Óvár városának területéről csak a plébániatemplomot ábrázolták, nyilván a leegyszerű­sített belterületi megjelölés során csupán a jellegzetes, jól beazonosítható kőépületek lettek feltűntetve. Ezért elgondolkodtató, hogy vajon mi lehet a Lucsonyban álló sejt­szerűen tagolt épületegyüttes? Véleményem szerint nem kizárható, hogy az egykori római castrumnak a XVII. században még felszínen látszó nyomai kerültek a tér­képre. Bár az ábrázolás nyilván nem méretarányos, de jól körülhatárolható, és egy hitelesítő ásatás igazolhatná, vagy cáfolhatná feltételezésünket. Lucsony 16 neve szláv eredetű, jelentése hajlat, könyök, a latin flexum megfelelője. Mind a néveti­mológia, mind a topográfia, mind az előkerülő régészeti leletek megengedik a fel­tételezést, hogy ne csupán Ad Flexum vicusának egy részét, de akár a castrumot is Lucsony területére helyezzük feltételesen. A Vártól É-ra, a Bezenyére vezető M15-ös út építése illetve a mellette végzett csa­tornázás közben több helyütt is 6 m széles habarcsos-kavicsos, meszes római út­maradványok kerültek elő, 17 valószínűsíthetően az egykori országút. 18 Jobban feltérképezett a vicus belső része. (3. kép) A terület Mosonmagyaróvár központjában, az óvári városrészben található, a Károlyligetben, amit körbefon a Lajta-kanyarulata, illetve a terület DK-i részén ömlik a Lajta a Mosoni (Kis)-Dunába. A vicus területéről először 1885-ben csónakázó tanulók vittek be terra sigillata töredékeket Sőtér Ágostnak, 19 aki ezt követően ásatást kezdeményezett, amelynek során lokalizált egy, és feltárt egy másik fabélletű kutat, továbbá egy helyi adat­közlőtől tudomást szerzett további két hasonló szerkezetű kút egykori voltáról. Az 1 m-rel a Lajta vízszintje alatt fekvő, 5 m mélyen kibontott kút, kerek alapú, hor­22

Next

/
Thumbnails
Contents