Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)

Székely Zoltán: Kép és valóság. Törökkori metszetes várábrázolások és forrásai Győr példáján. XVI. század

SZÉKELY ZOLTÁN KÉP ÉS VALÓSÁG. TÖRÖKKORI METSZETES VÁRÁBRÁZOLÁSOK ... kaja, ám a győri lap meghatározását elfogadtuk. (Székely 2004, 173.) Ma már inkább Ferabosco szerzőségét látjuk valószínűbbnek, aki — mint fentebb láthattuk — bizonyítható módon készített tervrajzot a győri várról. Nicolo Angieliniről, aki ráadásul csak 1567-ben állt császári szolgálatba, nincs ilyen információnk. E megfontolásokat tovább erősítik a tervrajzból kiolvasható információk. Az alaprajzon látható részletek közül öt: a hét bástyás elrendezés, az északra nyíló kapu, a vakárok, a szabályos utcahálózat, és az épülőfélben lévő prófundház adhat közelebbi támpontot a keltezést s ezzel együtt a szerző kilétét illetően. A csupán e lapon feltűnő vakárok kialakítására az 1561 tavaszán kiküldött, von Tanhausenből és Feraboscobol álló, már említett bizottság tett javaslatot. Miként a Duna-kapu kiépítésére is, amelyet a Kastély- és a Duna-bástya közötti poternából — alkalmasint ez látható a rajzon — kellett átalakítani. (Maggiorotti-Banfi 1933,15.) Ugyancsak ebből a jelentésből derül ki, hogy a prófundház pincéje már elkészült: a földszint középpilléres termének kiépítéséhez nyilván ezután láthattak hozzá. Az 1561-es jelentés azonban még csak hat bástyáról szólt: a hetedik — a későbbi Újbástya — építésére Bernardo Benigno ezt követően tett javaslatot. Ferabosco és Kölbel 1563-as szemleútja során hagyta jóvá e módosítást, amelyről Ferabosco a következő évben a fentebb említett Modellt készítette. Mindezek a körülmények, ha közvetett módon is, de Ferabosco személyére utalnak. A bécsi rajzon látható raszteres utcaszerkezet terve azonban már szorosan kötődik Feraboscohoz, amit a fentebb már idézett 1564-es szöveges forráshellyel támaszthatunk alá. A tervezett utcaszerkezet nem teljesen szabályos: a háztömbök különböző méretűek és a rendszert a székesegyháztól induló diagonális utca is megzavarja. Mindez arra vall, hogy a terv már meglévő adottságokhoz alkalmazkodott — ellenkező esetben egy teljesen szabályos rendszert kellene látnunk. A műemléki kutatások nyomán ma már egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a szabályos városszerkezet középkori eredetű, amelyen a XVI. századi tűzvészek (1529,1566) illetve az ezt követő újjáépítések sem változtattak alapvetően. A középkori örökség része volt az is, hogy az egymást derékszögben metsző utcák határolta tömbökben a belső telekhatárok mentén szabálytalan vonalvezetésű, szűk közök alakultak ki. E fejlemény különösen a Káptalandomb lábánál elterülő térséget tette nehezen áttekinthetővé. Ferabosco a reneszánsz város- és erődépítészeti elveknek megfelelően kívánta a fennálló helyzetet rendezni és az utcahálózatot következetesen szisztematizálni. Elképzelései azonban ebben a formában nem valósultak meg. Ugyancsak szabályos utcahálózattal rajzolta meg Győr várát a jeles német várépítész Daniel Speckle (1536-1589) is. Műve, mely hagyatékával együtt a badeni őrgrófok karlsruhei levéltárába került, mintha befejezetlen lenne, a bástyák fülei hiányoznak, csupán a Szentdombi-bástya keleti oldalán lévőt készítette el.

9 A Dunabástya két oldalán a kurtina nem egy vonalban fut: a bástya keleti nyaka hosszabb, így az innen induló kötőgát beljebb került s ennek megfelelően a fal belső oldala is visszaugratott. A bástyák esetében az Új-bástya szabályosabb a valóságosnál, miként a Közép-bástya is. A Magyar-, az Új-, és a Szentdombi-bástyánál jelzi a cavaliereket, valamint a Bécsi- és a Fehérvári-kapukat is — a Vízi-kapu ellenben hiányzik. A Káptalandomb épületeit nem ábrázolja. A város belső utcahálózatát idealizált, négyzethálós rendszerben mutatja be, azonban a Ferabosco-rajzon láthatótól eltérő rendben: hiányzik a Káptalandombtól induló diagonális vezetésű utca. A Fehérvári-kapu 137