Arrabona - Múzeumi közlemények 44/2. - A Castrum Bene Egyesület 12. Vándorgyűlése (Győr, 2006)

Sós István: A várkapitányok ellenőrzésének igénye és gyakorlata a végvárak kora újkori igazgatásában

ARRABONA 2006, 44 / 2, TANULMÁNYOK Rendkívül fontos szempont volt a vár és a hozzá tartozó uradalom védelmi és gazdasági épületei, a tiszti és katonai lakóhelyek állapota. (Konkrét hadi események előtt is és utána is felmérték az állapototokat.) A folyamatban lévő, vagy tervezett építkezés forrásainak előteremtésére is kísérletet tettek. Buzdították a kapitányt, hogy utasításának megfelelően serénykedjen az építkezések körül, aki azonban csak a kisebb költségvetésű dolgokat építhette magától, a többihez a főkapitány és a kamara engedélyét kellett kérnie. Sort kerítettek a muníciók, a várban tárolt élelem mennyiségének és állagának megvizsgálására, illetve a javításokhoz szükséges források elrendelésére is. Az inventárium újra felvételével együtt valószínűleg áttekintették a hiányokat is. Ekkor nyilatkoztak a várakhoz rendelt vármegyei ingyenmunka felhasználásáról is. Vizsgálatunk szempontjából fontos, hogy ritka kivétellel előfordulhatott az is, hogy a kapitány illetve a tisztviselő személyzet által elkövetett szabálytalanságokat is följegyezték, amit ezután kivizsgálás, az udvarbíró elszámoltatása követhetett, a rendszeres elszámoltatáson kívül. Néhány alkalommal a vétkes tisztviselő helyére azonnal újat iktattak be, vagy a meglévő kapitány, udvarbíró feladatkörét bővítették ki kollégája feladataival, ideiglenes jelleggel.

42 A katonákon kívül a várban lakó más, vagy egyedi jogállású személyek tartózkodási jogának felülbírálása, eseti igazságszolgáltatás (Pl. nemesség, a városban lakó polgárok esetében Kassán, Szatmárban, Tokaj, Kalló és Fülek váraiban) is megtörténhetett ez alkalommal. Ha lehetőség volt rá, kísérletet tettek a rendszertelen zsold és élelemosztás racionalizálására vagy újraszervezésére, amivel együtt a mustrát is elrendelték. Ez a forráscsoport értékes adatokkal szolgálhat archontológiai szempontból is, hiszen a bevezetőkben néhány esetben a kapitány személyét, majd annak jövedelmét és forrásait, ezután pedig a várban, vagy a várhoz tartozó területen állomásozó katonák számát és azok fegyvernemeit is feltüntetik. Mivel a gazdálkodás áttekintéséhez akkor is elengedhetetlenül szükséges volt az aktuális birtokviszonyok ismerete, jónéhány iratban találhatunk rövid birtoktörténeti összefoglalót, melyet a területen szokásos, bevett jövedelemkezelési és elszámolási gyakorlatok követnek. Ez utóbbiból is számos egyedi jellegzetesség bontakozik ki, a várbeli tisztviselők munkájára nézve. Példák a várakban talált visszásságokra, ellenőrzés a gyakorlatban Nem csak a vizitációkból, hanem a személyes vizsgálati jegyzőkönyvekből, levelezésekből is kitűnik, hogy a kor egyik sztereotípiájának, az erőszakos kapitány és a kapzsi udvarbíró kettősének jócskán volt valóságalapja. Szinte minden egyes vizsgált területen megtaláljuk a hatalom kijátszásának egyedi kiskapuit. Itt meg kell különböztetni a katonai hatalom jogtalan gyakorlásával elkövetett klasszikus hatalmaskodásokat, portyázásokat, politikai túlkapásokat, valamint az adott terület jövedelmeinek eltitkolásából és saját célra történő beszedéséből, a rendes és rendkívüli jövedelmeken kívül szedett jövedelmek birtoklásából fakadó jogi visszásságokat. Az iratokban található adatok olyan egyedi jövedelemtípusokra, szokásokra mutatnak rá, melyekről igen kevés információt szerezhetünk a gazdasági potenciál ko122