Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)
Vaday Andrea: A ménfőcsanaki kelta temető kronológiai modellje 1
VADAY ANDREA A MÉNFQCSANAKI KELTA TEMETŐ KRONOLÓGIAI MODELL JE 298. - 349 - 350/ A - 350/B - 301-351. objektumok 350/B szórthamvas sírnak nem volt árokkerete annak ellenére, hogy a 350/A sírra részben rátemették, s így a 349. sírárkon belül fekszik. A sír rituális különbsége és szabálytalan (esetleges) fekvése az árokkeretes sírsor (350, 347, 364, 301.) utáni időszakra keltezi a 350/B hamvaszásos sírt. Miután korábban felvetődött, hogy a sírsorok a keleti partszéltől indulnak és nyugat felé követik egymást az időben, ha ugyanezt a szabályosságot tételezzük fel a hamvasztásos sírok esetében is, akkor a 350/B a 298. sírt követi időben. Ehhez még hozzá kell fűzni azt, hogy a 298. hamvasztásos sírnak nem volt árokkerete, ami megerősíti azt a megállapítást, hogy a 350/B hamvasztásos sír is csak véletlenül esett egy árokkereten belül. 20 Korábban már szó volt arról, hogy a 301=351. sír/árokkeret kapcsolat későbbi, mint a 350/A/349 sír-sírárok kapcsolat. Ha ehhez kapcsoljuk a hamvasztásos sírokat, akkor az említett csontvázas árokkeretes síroknál későbbi a 298. hamvasztásos sír, és ennél is későbbi a 350/B hamvasztásos sír. 21 A fentebb elmondottak alapján a feltárt temetőrészlet relatív kronológiai képe a stratigráfiai helyzet alapján a Harris matrix segítségével leképezhető. Természetesen ez csak az objektumok egymásutániságát jelzi, s nem fejezi ki az egyes objektumok közti konkrét időbeli különbséget, és nem köti a láncot egy meghatározott abszolút időponthoz sem. Az ábrán egy vízszintes sorban ugyanazon „szinten" elhelyezkedő objektumok nem tartoznak bizonyítottan ugyanahhoz a konkrét időponthoz. 22 (5. ábra) Az egyes leletek abszolút kronológiai besorolása alapján azonban a szintek tágabb határokon belül is értelmezhetők. JEGYZETEK 1 A feldolgozás az OTKA T 32253 és T 047072 pályázatainak anyagi segítségével készült. A temetődokumentációs térképe Nagy Andrea munkája, akinek ezúton is köszönetet mondok. Az elemzés illusztrációi a szerző munkája. Ugyancsak köszönetet szeretnék mondani itt is Tankó Károlynak, aki az OTKA kutatási témában részt vesz a ménfőcsanaki lelőhely feldolgozásában. Végül, de nem utolsó sorban köszönet illeti Szőnyi Esztert és Tomka Pétert, akiknek szívességéből feltárhattam a lelőhely egy részét. 2 A temető részletét korábban Uzsoki András tárta fel leletmentése során, akkor a temető közelében egy konzervüzem épület állt. Erről kapta nevét a területrész. 3 A megfigyelések nem azonos információ értékűek. A kertészeti vállalat területén leletmentő ásatást folytatott Uzsoki András, a „málnasavanyító" kerítésén belül részben feltárt sírt, részben a munkások által kiásott sírok anyagát gyűjtötte össze. A vizesárok ásásakor előkerült sírokról csak pár feljegyzés készült, gyakorlatilag itt nem felügyelték a földmunkákat. Uzsoki András 1969, Uo: 1970, Uo: 1983. 4 A szerző ásatása. Később Szőnyi Eszter, Tomka Péter és Egry Ildikó feltárásán is előkerültek kelta sírok, ezek publikációs jogát Egry Ildikó fenntartotta magának, így az elemzésbe nem vontam bele ezeket. 5 A felületen néhol igen rosszak voltak az észlelési viszonyok, ezért kontroli-szelvényekkel dolgoztunk. 6 Például a temetők nagymértékű rablása, későbbi korok bolygatása, vagy a leletanyag azon jellemző vonásainak hiánya, amelyek a szűkebb keltezést lehetővé tennék. További datálási nehézséget jelent, hogy egy-egy leletfajta több generáción, hosszabb időn keresztül is használatos, azaz az anyag nem reagál gyorsan az idő múlására. 7 A feltárás idején itt a mélyebb sírokat víz alatt kellett bontani. 8 Az abszolút megoszlás a szóban forgó lelőhelyre vonatkozik, a relatív megoszlás feltüntetését indokolja, hogy a relatív adatok hasonlíthatók össze más lelőhelyek hasonló adataival. 603
