Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Takács Károly: „Castrum porte Bobuth” Kapuvár és Babót az Árpád-korban

TAKÁCS KÁROLY „CASTRUM PORTE BOBUTH" KAPUVÁR ÉS BABOT AZ ÁRPÁD-KORBAN háttérbe szorult (Kiss-Tóth 1999, 110.). A szerzőpáros talán nem kellően végiggondolt feltevését a fentebb idézett 11-12. századi írott és régészeti adatok egyértelműen cáfolják, így ezzel a továbbiakban nem foglalkozunk.

10 Megjegyzendő ugyanakkor, hogy írásukban több fontos megállapítás szerepel, amelyekről alább még lesz szó. A régészeti eredményektől részben függetlenül történeti irodalmunkban korábban több helyütt megfogalmazódott az a gondolat, hogy Kapuvár közelében, Babot falu területén létezett egy másik Árpád-kori határvédelmi erődítmény, amely a korabeli forrásokban babóti vár néven jelenik meg (Kristó 1986, 65.; Kristó 1998, 125.; Zsoldos 2000, 102., 115.). Zsoldos Attila idézett írásából kiderül, hogy Babot vára nemcsak a krónikakompozícióban szerepel, hanem több 13. századi oklevél is említést tesz róla. Meg kell jegyeznünk, hogy a kutatás figyelmét eddig elkerülte a vár egy 13. század végi felbukkanása: III. András 1291-ben kibocsátott oklevelében a király Babot nevű váráról és egy a várhoz csatolt birtokról olvashatunk.

11 A régészeti eredmények és az írott források adatai látszólag tehát egymást erősítik ebben a kérdésben. A mai Babot község melletti Feketevár azonosítása az Árpádkori forrásokban szereplő castrum Bobuth-tal első megközelítésben egészen kézenfekvőnek tűnik. Ha azonban a történeti forrásokat az eddigieknél mélyrehatóbban vizsgáljuk, akkor több kérdőjel merül fel e tetszetősnek tűnő elképzeléssel szemben. Mindenekelőtt feltűnő, hogy míg Babot faluról a 13-15. századi oklevelek viszonylag bőséges információval szolgálnak,

12 addig a Kapuvár melletti, Kapu nevű (váralja) településről a 14. század végéig egyáltalán nem történik említés. Először Kapuvár 1387-es eladományozásakor írnak Kapu helységről possessio, illetve villa néven (HO V. 165., 167., 169.). A falu ezt követően csak a 16. században bukkan fel ismét a forrásokban. Megjegyzendő, hogy még a Kanizsaiak sárvári és kapuvári uradalmának 1492. évi hiánytalanul fennmaradt urbáriumában sem szerepel (MOL DL 36992). 1515-ben Kanizsai János a Kapuvárhoz tartozó falvak és puszták fele részét zálogba adja. A birtokok felsorolásánál ekkor is hiányzik a helység (Sopron II. 618.). A megoldást a 16. századi forrásokban találjuk meg. Az 1500-as évekből több részletes urbárium maradt fenn a kapuvári uradalomról. Az urbáriumok alapján a Kapuvár melletti település (Kapu falu, illetve később mezőváros)

13 a 16. század közepén még egy olyan, túlnyomóan a vár darabontjai által lakott katonatelep, amelynek saját külső határa (földje, rétje, erdeje, halászó vize) nincs. A mezőváros lakói csak a 16. század végétől kezdődően fognak neki a földművelésnek és a rétgazdálkodásnak. Elsősorban észak felé terjeszkednek, és az addig gazdátlan vagy gazdátlanná vált, részben víz alatt álló, hanságszéli mocsaras-erdős területeken hoznak létre irtásréteket, majd irtásföldeket.

14 Az említett forrásokból az is kitűnik, hogy a vár és közvetlen környéke korábban Babot falu területéhez tartozott.

15 A két település közötti szoros kapcsolatot jelzi, hogy a kapuváriak, miután önálló plébániájuk nincs még a 16-17. században is a közeli Babótra járnak templomba és a babóti temetőbe temetkeznek, pedig a váralja település ekkor már mezőváros.

16 Az 1697-98. évi egyházlátogatásijegyzőkönyv alapján Kapuváron 1680 körül épült az első templom (még csak egy fából készült imaház), a temetkezés azonban még ezután is Babóton történt.

17 A kései források alapján arra következtethetünk tehát, hogy Kapuvár a kora Árpád-korban Babot falu területén jött létre, és sokáig Babot lehetett a vár anyatelepülése (tulajdonképpen váralja települése, suburbiuma), a várbeli katonák és más szolgálattevők nagy részének lakóhelye.

18 A később Kapu néven feltűnő helység az Árpád-korban valószínűleg még nem létezett (láttuk, hogy a 14. század végéig egyáltalán nem említik). A vár tövében megtelepedő katonák kicsiny telepe, csak a 14. század második felére nőtte ki magát annyira, hogy falu (villa, possessio) névvel illethet525