Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)
Szőke Béla Miklós: Nagy Károly hadjárata az avarok ellen 791-ben
SZŐKE BÉLA MIKLÓS NAGY KÁROLY HADJÁRATA AZ AVAROK ELLEN 79I-BEN Hasonlóképpen indokolatlanul tételezi fel Walter Pohl, hogy Nagy Károly Pippin támadásával a három évvel korábbi „kétfrontos" avar hadjárat fordított megismétlésének látszatát kelti. (Pohl 1988a, 314.; Pohl 1988b, 16-17.) Az akkori események egyedül a korabeli „média" egyes elfogult képviselőinek (nem véletlen, hogy az Ann. regni Francorum szerzőjén kívül a 788. évi hadi események között senki más nem lát ok-okozati összefüggést) és bizonyos kései értelmezőinek a szemében állnak össze céltudatos cselekménysorrá. Ezért talán az a legvalószínűbb, hogy Pippin betörésének nem is volt különösebb célja, sem sikere, sem kudarca nem befolyásolta volna apja készülő hadjáratát, s nyilvánvaló, hogy az avarokat sem tudta félrevezetni. A tizennégy éves királyfi azonban kissé „beleszagolhatott a puskaporba," s büszkeséggel tölthette el, hogy öccsével, Lajossal szemben, aki még csak apja oldalán vehet részt a háborúban, neki már önálló feladat jut — még ha a lehető legkevesebb veszéllyel járó is. A Nagy Károly vezette fősereg hadjárata Károly seregével augusztus végén 17 indul útnak, s szeptember 5-én, hétfőn ér az Enns melletti Lauriacum/Lorchhoz, ahol szerdáig három napos litániát tartanak. A papok naponta miséznek, a klerikusok litánia közben sarutlanul járnak, a sereg tagjai pedig böjtölnek, igyekeznek megtartóztatni magukat a hústól és bortól. A böjtölés alól azok, akik életkoruk miatt túl gyengék, mert már túl öregek vagy még nagyon fiatalok, felmentést kapnak, a bortól való tiltást pedig meg lehet váltani: a tehetősebbek (potentiores) napi egy solidust, a kevésbé tehetősek (minus potentes) kevesebbet, de legalább egy dénárt kötelesek fizetni ezért (Carolus Magnus, Epist. 20. MGH Epist. IV. 528 [Szádeczky-Kardoss 1998, 277-278]). A böjtöt Nagy Károly is nehezen viseli. (Poéta Saxo I. 368-370 [MGH SS I. 617]) A testi-lelki megtisztulást követően mégis hetekig az Enns mellett táboroznak még. Nem lehet tudni, hogy ezt a kellő harci kedv felszítása és lelkierő gyűjtése miatt teszik, vagy a hadtáp szervezése tart tovább, esetleg a felderítők által hozott hírek elégtelenek, netán zavarba hozók. 18 Bizonyos, hogy bár az előző években sikerrel vették fel az avar határőrökkel a küzdelmet, a forrásokban oly gyakran hunoknak nevezett avarok seregének félelmetes híre még mindig elég nagy hatással lehet a harcba indulókra. Szinte szimbolikus, hogy a Lorchban gyülekező harcosok között egy Nibulunc is feltűnik, az első történetileg is megfogható Nibelung. (Bóna 1973, 153.; Wolfram 1987, 255.; Pohl 1988b, 19.) A lelki erőgyűjtés mellett többen arra is módot találnak, hogy kihasználják a magas rangú tisztségviselők, mint pl. Angiiram metzi érsek, a király főkáplánja, Sintpert, a regensburgi, Arno a salzburgi, Atto a freisingi püspök, Gerold a bajor prefektus, s Meginfrid kamarás jelenlétét jogvitáik elintézéséhez, így pl. egy szeptember 20-án kelt oklevélben a Huosi-ház, az öt legtekintélyesebb bajor család egyikének jogvitáját zárják le. (Wolfram 1987, 255., 256. 11. jegyzet; Pohl 1988a, 316., 46. jegyzet; a vita egy haushauseni templom körül zajlott, vö. Berg 1986, 74.) A felsorolt előkelőségek közül Angiiram főkáplán, aki Fulradot, St. Denis apátját követi ebben a tisztségben, I. Hadrianus pápánál eléri, hogy az egyházi ügyek intézése érdekében állandóan a király udvarában tartózkodhasson, így vesz részt az avarok elleni hadjáratban is, ahol 791. október 26-án, a Bécsi erdőnél hal meg. 19 Sintpert regensburgi püspök 20 768-tól tölti be hivatalát. Mint ilyen vesz részt 777-ben a kremsmünsteri kolostor alapításán, 21 791-ben tehát már bizonyosan javakorabeli férfi. 22 Részvétele a szeptember 20-i jogi ügyletben azért bizonytalan kissé, mert így nevezik azt az augsburgi püspököt is, aki 800 körül a király követe Bajorországban — ám, hogy mégis inkább a regensburgi Sintpertről lehet szó, azt Grahammanus comes 501
