Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Szentpéteri József: Amiről a térképek mesélnek... Adalékok az avar korszak keltezési problémaköréhez

SZENTPETERI JÓZSEF AMIRŐL A TÉRKÉPEK MESÉLNEK... A 8. század 1. negyede (1263 lelőhely, jelkulcsszín: rózsabarna) A 8. század 1. negyedében induló lelőhelyek száma megduplázódik, a régi és az új lelőhelyek aránya: 1:3 (8/la ábra). Ez az első alkalom, amikor a folyóktól a szárazföldek belseje felé is erőteljesen besűrűsödik a településhálózat. Északnyugaton a Morva-medencében, északkeleten pedig a Kassai-medencében a folyók mentén találhatók az új lelőhelyek (8/lb térkép). Keltezésük szerint legnagyobb részük megéli a 8. század végét, bár zömmel ekkor megszűnnek, de majdnem száz közülük megéli a 9. századot (8/lb ábra, 8/lb térkép). A 8. század 2. negyede (1220 lelőhely, jelkulcsszín: rozsdabarna) A 8. század 2. negyedére keltezett lelőhelyek között a jelenlegi tudásunk szerint elenyészően kevés az új település (8/2a ábra). A településterület változatlan (8/2b térkép). Az újonnan létrejött lelőhelyek zöme is egy negyedszázadon belül megszűnik (keltezésük: 8. század közepe), néhányuk fennmarad a 9. században (8/2b ábra, 8/2b térkép). A 8. század 3. negyede (1214 lelőhely, jelkulcsszín: sötétebb barna) A 8. század 3. negyedében újonnan induló lelőhelyek száma csekély (8/3a ábra), ezek a Morva-medencéhez tartoznak. A településterület lényegében változaüan (8/3b térkép). Zömük a század végén zárul, némelyik megéri a 9. századot (8/3b ábra, 8/3b térkép). A 8. század 4. negyede (1270 lelőhely, jelkulcsszín: erős barna) A 8. század 4. negyedében újonnan induló lelőhelyek száma kicsi (8/4a ábra), keltezésük zömmel a 8. század vége - 9. század eleje. Az eddigiekhez képest újdonság a Dráva-Száva közti telepek számának növekedése (8/4a térkép). Néhányuk 9. századi fennmaradása feltételezett (8/4b ábra, 8/4b térkép). A 9. század 1. negyede (279 lelőhely, jelkulcsszín: halványzöld) Jelenlegi tudásunk szerint a sommásan „9. századra" keltezett lelőhelyek főleg a Dunántúlon vannak, de a Duna-Tisza-közén és a Tiszántúlon is megtalálhatók (jelkulcs: közepén halványzöld pöttyel jelölt karika). A 9. század 1. negyedében induló új lelőhelyek száma alig haladja meg az előző negyedévszázad lelőhelyeinek egytizedét (9/la ábra). Keltezésük szerint a 9. század közepénél tovább maradnak fönn. Területi elterjedésük ugyanakkor (erősen megritkulva bár, de) kiterjed a korábbi településterület egészére (9/la térkép), kivéve a legkeletibb részeket, ami Erdély teljes „föladását" jelenti (9/lb ábra, 9/lb térkép). A 9. század 2. negyede (172 lelőhely, jelkulcsszín: világoszöld) A 9. század 2. negyedében induló új lelőhelyek száma (6 eset) minimális (9/2a ábra). Ásatástörténeti sajátosság, hogy zömük a Zala-völgyéhez (Kis-Balaton), valamint az északi határszélekhez kötődik (9/2a térkép). A teljes 9. században fennmaradnak (9/2b ábra, 9/2b térkép). A 9. század 3. negyede (158 lelőhely, jelkulcsszín: sötétebb zöld) A 9. század 3. negyedében induló lelőhelyek száma 9 (9/3a ábra). Területileg a Zala-völgyéhez tartoznak, némelyikük a Felső-Tisza-vidékén található (9/3a térkép). A 9. század végéig fennmaradnak (9/3b ábra, 9/3b térkép). 459