Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Szentpéteri József: Amiről a térképek mesélnek... Adalékok az avar korszak keltezési problémaköréhez

ARRABONA 2006. 44/1. TANULMÁNYOK A 9. század 4. negyede (153 lelőhely, jelkulcsszín: sötétzöld) A 9. század 4. negyedében induló lelőhely jelenlegi ismereteink szerint nincs, az ide keltezettek területi elhelyezkedése megegyezik az előzővel (9/4. ábra, 9/4. térkép). A jelenségek összegzése, lehetséges magyarázatai Az avar kori településhálózatot reprezentáló temetők összesített keltezését mutató grafikon (1. ábra) szaggatott vonallal kiegészített változata rámutat a jelenlegi keltezés nehézségeiből fakadó problémák kulcsára (10. ábra). Sem a régészeti leletanyag, sem az írott történeti források (az avar állam belső nehézségei, időnkénti belharcai, fennállásának vége felé pedig a hanyatlása) nem indokolják azokat a nagymérvű lelőhelyszám-csökkenéseket, melyek a 7. század elejétől a század végéig, valamint a 8/9. század fordulót követően bekövetkeztek. A fenti jelenségek hátterében minden bizonnyal a jelenleg követett keltezési gyakorlat rejlik. Minden valószínűség szerint a folyamatos és a szaggatott vonal közötti területen helyezkedhet el a valós keltezésnek megfelelő számú lelőhely. Mind a két esetben olyan keltezési anomáliáról van szó, melyek tudománytörténeti okokra vezethetők vissza: ezek eredendő oka a magyarországi népvándorláskorkutatás vezető személyiségeinek szemléletéhez való alkalmazkodás.

9 Nem akkor becsüljük meg nagyjaink tudását, ha merő tiszteletből ragaszkodunk a maguk korában a kutatást előrevivő elméleteikhez, amikor bizonyos jelenségek tarthatatlansága az idők során bebizonyosodik. Éppen az általuk elért eredmények meghaladása visz bennünket tovább a kutatómunkában, hogy aztán megoldási javaslatainkat az utánunk jövő generáció igazolhassa vagy éppen cáfolhassa. Utószó A bemutatott módszertani jelenségekre javasolt megoldások lényege egyrészt a közép avar kori lelőhelyek időrendjének, keltezési szakaszainak (kezdetének, illetve befejeződésének) a jelenleginél pontosabb meghatározása; másrészt a 9. századi szemléletünk újraértékelése a régészeti tárgytipológiai eszközök (tipokronológia) segítségével. Ez utóbbi módszerhez a Lengyel Imre által megkezdett szerológiai vizsgálatok szinte mellékes eredményeként kapott relatív kronológiai sorozatok (leletegyüttes-típusok) is hozzájárulhatnak.

10 Mindezeket a korabeli társadalmi viszonyokat is figyelembe véve, regionális szemlélettel, településtörténeti kutatásokkal szükséges kiegészíteni. Van még mit tennünk.

11 460