Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)
Prohászka Péter: A wien-atzgersdorfi hunkori női sír – észrevételek a poliédervégű tűk viseléséhez 1
ARRABONA 2006. 44/1. TANULMÁNYOK a fej környékén figyelték meg. így például a már említett Enns-Lauriacum espelmayrfeldi 60. sírban a fejtető és a bal halánték között voltak (3. ábra). 63 A kaiseraugsti későrómai és kora népvándorláskori temető sírjaira szintén ez a pozíció jellemző: — a 108. sírban a fejnél volt egy 7,7 cm hosszú ezüst, 64 a 712. sírban (4. ábra) szintén a fejnél egy bronz 4,3 cm és egy ezüst 6,6 cm hosszú 65 és a 814. sírban pedig a homlokon egy 5,7 cm-es ezüst tű volt (5. ábra). 66 A Kárpát-medencétől nyugatra a kis méretű provinciális hajtűk (pl. Oudenburg 67. sír, Vert-laGravelle 7. sír) 67 szintén párosával és hármasával kerültek elő, míg a hosszúak egyesével a jobb halánték táján hajháló, fátyol vagy egy hajkendő felerősítését szolgálták. 68 A helyzetük alapján így részben a hajviselethez, részben pedig az azt takaró/borító szövethez tartozhattak. Ezek azonban nagyrészt bronzból készültek és csupán alig harmaduk anyaga nemesfém, elsősorban ezüst. 69 Arany hajtűk ritkán találhatóak meg a koranépvándorláskori női temetkezésekben, viselésük individuális, nem uniformizált. 70 Sajátos szerepet tulajdonítanak az untersiebenbrunni fejedelemasszony sírjából napvilágra került mintegy 15 cm hosszú aranyozott ezüsttűnek, melynek végét egy palackot tartó kéz díszíti. Egyes vélemények szerint ez a díszítmény szolgált volna a smink felhordására, sokkal valószínűbb, hogy a hajviselethez tartozott. 71 Az atzgersdorfi tűpár funkciójának meghatározásához a már említett példák mellett a Kárpát-medencéből ismert 5. századi aranytűk lehetnek segítségünkre. így a Mezőkövesd Gyárfa utcai sírban a koponya mellett két arany poliédergombban végződő fülbevalót és egy 4 cm hosszú aranytűt találtak, mely két egymás mellett lévő spirálban végződik. 72 Az ókéri/zmajevoi sírban a két tömör poliédervégű fülbevaló és négy gyöngy mellett két stilizált madárfejben végződő aranytű feküdt. 73 A többféle viseleti lehetőséget jelzik a kapolcsi sírokban lévő példányok (6. ábra). Az 1. sírban a számos melléklet mellett két, a felső harmadukon sűrűn rovátkolt tömör aranyhuzalból készült tű volt, melyek hossza 3,9 cm. A találók elmondása szerint ezeket a nyakcsigolyáknál találták. 74 Az alig pár méterre fekvő másik női sírban ugyanakkor csupán két a végein laposra kalapált díszítetlen ezüsttűt találtak, melyek a mellkas középső részén, két oldalt kerültek elő és hoszszuk 6 valamint 6,1 cm (7. ábra). 75 A sírok publikálója az 1. sír párját hajfonattűnek 76 a 2. sírét pedig ruhatűnek tartotta. 77 A 2. sírban talált tűk így a fibula/ák pótlására szolgáltak, mely szokást az 5/6. századi mediterraneum temetkezéseinél, mind a romanizált lakosság esetében, mind pedig a „germánoknál" meg lehet figyelni. 78 Erre szolgálnak jó például az afrikai Hippo regiusi (annabai) vandál temető egyik gazdag sírjának 4 cm hosszú tömör poliéderfejükön kampós aranytűi, melyek arany homlokpánt és gyöngyök mellett a csontváz mellkasán kerültek elő. 79 Régészetileg jól dokumentált a spanyolországi l'Hostaloti női temetkezés, melynek mellkasán voltak a tömör poliéderfejben végződő aranytűk. 80 Az atzgersdorfi tűpár sírbeli helyzetéről sem Seidl tudósítása, sem a hivatali jelentések nem szólnak. így tartózhattak a hajviselethez, illetve az azt takaró fátyolhoz/kendőhöz vagy magyarázatul szolgálhatnak a fibulaviselet hiányára, mivel azokat pótolva fogták össze az elhunyt ruháját. A végein kanelirozott díszítésű tömör ezüst karperecnek számos jó párhuzama ismert az 5. századi női sírokból. A Laa a.d. thayai 1. női sírból napfényre került az atzgersdorfi darabbal megegyező karperecpár alapján sorolták a végeiken kanelirozott rovátkolással díszített példányokat a Laa a.d. Thaya típusba. 81 Mind a thayai, mind pedig a smolini XXXII. sír mellékletei 82 (lemezfibula és aláhajtott lábú fibula) jelzik, hogy e karperectípust az 5. század második és harmadik harmadában viselték. 83 Ezt a datálást megerősíti a domolospusztai női sír ezüst karperecpárja 396