Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Prohászka Péter: A wien-atzgersdorfi hunkori női sír – észrevételek a poliédervégű tűk viseléséhez 1

PROHÁSZKA PÉTER A WIEN-ATZGERSDORFI HUNKORI NŐI SÍR ... mellett talált ékvéséses díszítésű öntött fibula is. 84 A kanelirozott díszítésű ezüst kar­pereceket egyaránt viselték párosával (Laa a.d. Thaya 1. sír, Domolospuszta és a Tiszafüred Vasútállomásnál feltárt sírban talált két darab) 85 és szimplán (Smolin XXXII. sír és Atzgersdorf). A több tagból álló fésűk a poliéderfejben végződő tűkhöz hasonlóan már a csá­szárkori leletanyagban megtalálhatóak. A kétsoros és többnyire egyetlen csontlemez­ből faragott példányok azonban csak a 4. században jelennek meg. Azon korábbi fel­tételezéseket, melyek e típus használatát a germánokhoz kapcsolták, éppen a későrómai temetők mellékleteinek elemzésével cáfolódtak meg és kiderült, hogy a kétsoros fésűk a római tartományokban alakultak ki 86 és onnan terjedt el használa­tuk a Birodalom határain belül és kívül egyaránt. 87 A 4. és 6. század közötti temetke­zésekben rendszeresen megfigyelhetőek és általában a fejnél kerültek elő. Az egysze­rűbb fésűk mellett megtalálhatók több darabból összeillesztett példányok is. Ezeknek az egyes részeit bronz vagy vasszögekkel mindkét oldalon fedőlemezzel fogták össze. 88 Ezek közé tartozik az atzgersdorfi sírban talált fésű, mégha csupán egyetlen darabja maradt meg napjainkra. Az igényes megformálást jelzi, hogy a csontlemez közepét áttörték és ezek között oszlopra emlékeztető összekötő elemeket formálták meg, melyek a fésű síkjától pár milliméterrel mélyebben vannak. Ugyanilyen mérté­kű bemélyítés figyelhető meg a fésűtagok alsó és felső részén mintegy fél-fél centi­méterre. Ez a bemélyített rész szolgált az egyes darabok összefogását szolgáló csont­lemezek elhelyezésére, melyeket szögekkel fogtak össze. Több darabból álló fésűk ugyan egyaránt megtalálhatók a római és a germán leletanyagban, 89 azonban hason­ló példányt a publikált leletek között nem találtam, így nem zárhatjuk annak lehető­ségét, hogy e meglehetősen sajátos kialakítású példány provinciális csontfaragó műhelyben készülhetett. A wien-atzgersdorfi női sír kronológiai helyzetének meghatározásánál, mint arra már Beninger rámutatott, 90 a tűk poliéderfejeinek stílusjegyei játszanak fontos szere­pet, melyeknek párhuzamai egyes fülbevalókon szintén megtalálhatóak. Formailag azonos és hármas granulációval díszített az ostruznicai temetőből ismert, valamint a miszlai és perjámosi sírokból napvilágra került fülbevalók. A sírok további mellékle­tei alapján e típust az 5. század középső harmadában viselték, azonban sírba helye­zésük már a hun uralom összeomlása utánra a 450-460-as évekre tehető. Ezzel meg­egyező a végein kanelirozott díszítésű ezüst karperecek datálása. Mint a típusnak nevet adó Laa a.d. Thaya-i sír mellett a smolini és a domolospusztai temetkezések jel­zik e karpereceket elsősorban az 5. század második felében viselték. Ezek alapján az a wien-atzgersdorfi sírt az 5. század középső harmadára datálhatjuk és nagy valószí­nűséggel a sírba helyezésre a 450-460-as években történt meg. Mivel a területen további ásatásokat a hatóságok 1845-ben nem folytattak, így nem tudjuk, hogy magá­nyos sírral vagy egy kisebb temetővel kell-e számolnunk Bécsnek ezen a részén. A mai Alsóausztria területéről az atzgersdorfi női sír mellett még további hason­ló korú sírok, temetőrészletek ismertek. Még Atzgersdorf területén, de a Liesinggel szemben található kőbányában került elő a már említett torzított koponya, amely talán egy kisebb temetőt jelez. 91 Az 5. századi leletek elsősorban a Dunától északra ismertek (8. ábra), 92 köztük fejedelmi temetkezések is, mint az untersiebenbrunni és a thayai sírok. 93 A Dunától délre fekvő terület 5. századi története sokkal árnyaltabb, mivel a római birodalom Pannónia Prima tartományához tartozott. Itt mind a polgá­ri, mind pedig a katonai igazgatás a 430-as évek elejéig működött. 94 A provinciális lakosság mindennapjai az általános biztonsági és gazdasági hanyatlás miatt bizonyta­lanná váltak és ezért nagyobbrészt beköltöztek a város/táborfalakon belülre. 95 A vál­397

Next

/
Thumbnails
Contents