Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Prohászka Péter: A wien-atzgersdorfi hunkori női sír – észrevételek a poliédervégű tűk viseléséhez 1

PRQHÁSZKA PETER __ A WiL

N-AT

ZGERSDORFI HUNKORI NŐI SIR ..

.. csonttű mellett egy aranyozott ezüst buzogányfejű (h. 7,7 cm) és egy ezüst poliéderfejben végződő (h. 5,3 cm) tű került elő. E családi kriptát a mellékletek a 4. század második felére datálják.

43 Mint arra Bóna István rámutatott, ezen políédervégű hajtűkre vezethető vissza a hasonló végződésű fülbevalók megjelenése is.

44 KözépEurópa 5. századi leletanyagában sokféle díszítésű haj/ruhatű ismert, azonban poliéderformájú díszítményben végződő eddig csupán néhány darab került publikálásra. A legnagyobb problémát, mint azt az atzgersdorfi hajtűk besorolása is jelzi, az azonosításuk jelentette. A fülbevalók igen gyakori előfordulása miatt e hajtűket elsődlegesen kiegyenesített karikájú fülbevalóknak tekintették. Ez tükröződött az alsóausztriai buschbergi 5. századi szerszám- és ékszerlelet feldolgozásában, melyben a különféle szerszámok és öntőminták mellett poliéderfejben végződő bronztűk is voltak. Ezeket a szerző fülbevalóknak tartotta, melyeknek karikáját még nem formálták meg.

45 A poliéderfejben a kőberakás elhelyezésére szolgáló rekeszek jól láthatóak, sőt két darabnál a tűszár vastagabb drótból készült.

46 így nagyobb annak a valószínűsége, hogy e tárgyakat haj vagy ruhatűk mintáinak tekintsük. Az anyag és forma szempontjából az atzgersdorfi párnak sokkal jobb párhuzama egy ismeretlen lelőhelyű, korábban szintén kiegyenesített fülbevalónak tartott aranytű, melyet 1863-ban szerzett meg a bécsi Régiségtár.

47 E példány poliéderfejét azonban háromszögletű rekeszekben almandinlapok díszítik

48 és a fej alján és tetején az áthúzott tűt gyöngysor fogja körül. (2. ábra) A hossza 9,2 cm, a súlya pedig 15,6 gramm.

49 Az atzgersdorfi tűkhöz hasonlóan itt is megtalálhatóak a fülbevalóknál a párhuzamai a poliéderfej kidolgozásának. Ide tartozik még a spanyolországi L'Hostalotban feltárt női temetkezésben talált tűpár, melyeket bizonyosan nem egyenesíthettek ki és melyek tömör fejben végződnek, valamint körszemponcokkal díszítettek.

50 Az atzgersdorfi tűkkel kapcsolatban nem jegyezték fel, hogy a csontváz mely részéről kerültek elő, és így a hasonló korú, többé-kevésbé hitelesen feltárt temetkezésekben előkerült darabok alapján vonhatunk le következtetéseket a viseletben játszott szerepükre. A 4. századi provinciális sírokban elsődlegesen a fejnél figyelhetők meg tűk, melyek így egyrészt a haj összetűzésére, másrészt sapka, fátyol vagy hajháló összefogására szolgáltak.

51 A kis, mindössze 10 cm hosszúságú poliéderfejben végződő tűk nem csupán a dunavidéki tartományokban, hanem az egész Mediterráneumban elterjedtek.

52 Egyaránt megfigyelhető páros,

53 illetve szimpla viselésük, mely például az Elbától nyugatra jelentkezik.

54 A 4. századi római portrékon és ábrázolásokon a nők hajukat összefonva egyrészt a jobb fül és a halánték között, másrészt a fej tetején tűzték össze,

55 melyekhez 5 és 6 cm hosszú tűpárokat használtak. Ennek ellenére némely római temetkezésben — mint például a Tüskevár-paptagi szarkofág — több darabot is elhelyeztek.

56 A nyaknál és a tarkónál előkerült tűk a csomózott hajviselettel hozhatók kapcsolatba, mely a későrómai korra jellemző divat volt.

57 A 4. század végétől jelentkeznek a 15-30 cm hosszú végeiken díszített tűk,

58 melyek funkciója kibővült és így nem csupán a hajviselet, illetve a fejet borító szövet összefogására szolgált.

59 E hosszú végeiken díszített tűk a csontvázakon deréktői felfelé vagy az öv környékén fordulnak elő. Mintegy harmaduk a vállaknál került elő, illetve nagy részük a mellkason volt. Ez alapján a viselethez tartoztak és a ruha összefogására szolgáltak részben pótolva a fibulákat.

60 E funkciójuk már a későrómai és kora népvándorláskori provinciális sírokban megfigyelhető azonban leggyakrabban kónikus vagy asztragaloszfejjel ezüstből, illetve bronzból készült példányokat viseltek.

61 Ezekhez társulnak az 5-től a 7. századig viselt szintén provinciális eredetű ezüst és bronz stylustúk.

62 A poliéderfejben végződő példányokat elsősorban mind a későrómai, mind pedig a kora népvándorláskori sírokban 395