Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Molnár Attila: A Hallstatt-kultúra emlékei a Sokoró-vidéken

PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS AZ ELPUSZTULT KÉSŐ KÖZÉPKORI FALVAK MORFOLÓGIAI VARIÁCIÓI A késő középkori falu településtörténeti előzményeit az alábbiakban lehet összefoglalni. A lelőhelyen, a református templomtól délnyugatra kb. 400 m-re egy 10-11. századi köznépi temető került napvilágra, amely az 1060-1070-es években szűnt meg. A lakosság valószínűleg elköltözött. A temető megszűnése után, az Árpád-korban ugyanis egy új település létesült itt, melynek árkai és gödörházai átvágják a sírokat. Ennek a 11. század végén ide települő új közösségnek nagy kiterjedésű települése volt, melynek nyomai a templomtól nyugatra, délre és keletre is megtalálhatók: ez egy laza szerkezetű település hatalmas árokrendszerrel, mely szántóföldeket, kerteket vagy állattartó helyeket vett körül. Az Árpád-kori falu soros temetője a templom környékén terül el, de a templom feltehetően csak később épült fel a temető területén. Amennyiben azonosításunk helyes, a Szentkirálynak nevet adó faluról és templomáról van szó, s a templomot István király szentté avatása után építették, az ő tiszteletére szentelték. Az Árpád-kori falu a 13. században, a tatárjáráskor pusztult el, ezután a hely több, mint 100 évig állt lakatlanul, és ezalatt az árkok, gödrök teljesen betemetődtek. Az Árpád-kori temető fölé rétegeződött a késő középkori falu temetője, sőt egyes épületek alapozása is belevág a korábbi sírokba. A késő középkori település tengelyét egy északnyugat-délkeleti irányú, földből döngölt kocsiút képezte, amely a domb gerincén a két házsor között húzódott. A település középső részén az út egyes szakaszait feltártuk, nyomvonalát kb. 280 m hoszszan követtük és térképen rögzítettük. A szintvonalak elárulják az út további, nem feltárt szakaszát is. Ez a kocsiút tekinthető a falu utcájának, melynek mentén a templomtól délkelet felé egy széles, sekély, árokszerű mélyedés húzódik. A templomnál ezt az utcát egy másik kocsiút keresztezte, amely északkelet felé, Tiszakécske vagy Felsőalpár irányában kivezet a faluból. A középkori belterületen kívül feltártunk egy ilyen kivezető, töltésútként megépített szakaszt, amely egy soha nem szántott parcellában szerencsés módon megmaradt az évszázadok során. \Ellenkező irányban, a templomtól délnyugatra feltehetően szintén megvolt ennek az útnak a folytatása, mivel ebben az irányban is található egy házsor. Az északkelet^délnyugati kocsiút tehát tulajdonképpen a falu második utcájának tartható. A templomdomb alatt, az utak kereszteződésénél térszerű kiszélesedés is található. Ásatási adataink tehát egyértelműen bizonyítják, hogy a középkori Szentkirály utcás-soros település volt. (3. ábra) Ez a településforma a magyar településterületen általános volt a 14-15. században, a szabályos alaprajzú falvak legnagyobb csoportját jelentette.

44 Az alaprajzi szerkezet szabályosságát maga az utca biztosította, függetlenül attól, hogy egy vagy két házsor húzódott az utca mentén, s még akkor is, ha vonalvezetése nem volt egyenes. Már Árpád-kori soros rendszerű falutelepüléseink egyike-másika esetében is feltételezhetjük az utca meglétét, bár ennek régészeti bizonyítékai ritkán kerülnek elő. Tiszaörvényen az Árpád-kori és késő középkori falu ásatásán a település tengelyében haladó kocsiutat tártak fel.

45 Az utca mint a település fontos műtárgya és szerkezeti eleme bizonyára abban az időben kapott jelentőséget, amikor a települések belsősége rendezetté vált, vagyis a jobbágytelek-rendszer kialakulása idején, a 13. század közepétől a 14. század közepéig.

46 A több utcás településszerkezet általában a népesség növekedésével magyarázható. Kérdés, hogy Szentkirályon a település fejlődésében kimutatható-e egy ilyen összefüggés. A feltárás során megkutatott beltelkeken az első építési periódus mindenütt a 15. század első felére vagy közepére tehető, tehát a régészeti adatok szerint az északnyugat-délkeleti utca mentén egyszerre történt a megtelepedés, a telkek kiosztása és az első lakóházak felépítése. A belterület délnyugati elágazásának 365