Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Molnár Attila: A Hallstatt-kultúra emlékei a Sokoró-vidéken

ARRABONA 2006. 44/1. TANULMÁNYOK állapítani. 18 lakóház egyes részeit tárták fel, de a feltárási módszerek hiányosságai miatt nem megállapítható az épületek pontos kiterjedése, alaprajza, periodizációja.

41 Központi része sűrűbben beépített volt, mint az eddig megismert más, alföldi települések, legalábbis ahogy a Kecskemét környéki és túrkeve-mórici feltárások eredményei mutatják. A régészeti leletek szerint Nyársapát anyagi kultúrája csaknem teljesen megegyezett a Kecskemét környéki és a nagykunsági falvak leletanyagával. Az 1960-as évek végén több helyen is új késő középkori faluásatások kezdődtek. A Nagykunságban Selmeczi László elpusztult késő középkori kun falvak templománál és temetőjében végzett ásatásokat, Karcag-Asszonyszállás, Kunhegyes-Kolbázszállás, Karcag-Orgondaszentmiklós lelőhelyeken. Utóbbi helyen elsőként kísérelte meg egy középkori beltelek szerkezetét megvizsgálni az 1971-ben kezdődő ásatások során: egy 15-16. századi három osztatú lakóház közelében különböző melléképületekre akadt, amelyek közül egy kerek alaprajzú építményt jurtának határozott meg. Véleménye szerint ez a telekszerkezet a téli szállásból kifejlődő állandó falura utal, melyben a szilárd lakóház mellett még mozgatható felszíni építmények is álltak.

42 Az utóbb említett régészeti megfigyelések értelmezésében ugyan vannak vitatható pontok, mégis jelentős eredmény, hogy a lakóházon kívül gazdasági épületek részletei is napvilágra kerültek, és így egy középkori kun szállás telekszerkezete kezdett kirajzolódni. Sajnálatos, hogy a beltelek egészéhez képest csak kis területet tártak fel. A Kiskunságban az újabb ásatásokat az indokolta, hogy a két világháború közötti Kecskemét környéki ásatásokról nem maradt megfelelő dokumentáció, a feltárt lakóházakkal és településszerkezettel kapcsolatban felmerülő kérdésekre így nemigen lehet választ találni. Szükségesnek látszott a vidék egyik települését korszerű módszerekkel vizsgálat alá venni. A Kecskeméttől keletre fekvő, kun lakosságú középkori Szentkirály falut választottuk ki feltárásra, amely a 16. században a környék egyik legjelentősebb faluja volt. Szentkirály kiválasztását az is indokolta, hogy határában, Felsőszentkirályon került elő egy 13. századi előkelő kun sírlelet, amely régészeti bizonyítékként szolgál arra, hogy ez a tatárjáráskor elnéptelenedett királyi birtok már a 13. században a kun szállásterülethez tartozott, és a 14. századi birtokadományozás tulajdonképpen ezt a helyzetet szentesítette. Az ásatások 1969-ben a kecskeméti Katona József Múzeum támogatásával kezdődtek meg, 1971-től 1986-ig a Magyar Nemzeti Múzeum középkori falukutatási programjának keretein belül folytak, majd 1987-1990 között a Magyar Mezőgazdasági Múzeum vette programjába a szentkirályi feltárásokat, melyek 1990-ben fejeződtek be. A Szentkirály-Templom-dűlőben található, a mai község belterülete mellett keletre elterülő késő középkori falu a Duna-Tisza közén jellegzetes északnyugat-délkeleti irányú, alacsony dombhátra települt, észak felől nagy vízjárta terület határolta. A dombon mintegy 900 m hosszúságban és 200 m szélességben figyelhetők meg a középkori település maradványai: az egykori épületek helyét jelző, a környező felszínből kiemelkedő agyagos-meszes omladékhalmok, egymástól 35-105 m távolságra. (3. ábra) A lelőhely délkeleti harmadában, a domb legmagasabb részén áll a község református temploma, amely 1901-ben épült a középkori templom romjainak felhasználásával. A templomtól délnyugat felé mintegy 400 m hosszúságban szintén településnyomok észlelhetők. A lelőhely terjes kiterjedése így kb. 20-22 hektár. A település területén öt munkahelyen volt feltárás (I.: Bozsik-tanya, II.: Községi temető, III.: Református templom, IV.: Homokbánya, V: Tiszakécskei út), több mint 10000 m

2-t tártunk fel. 60 különféle épület és építmény került napvilágra részben vagy egészen, ebből 20 lakóház. A településen kb. 300 egyéb objektumot (gödröt, árkot) bontottunk ki és a templom körül az Árpád-kori és késő középkori temető 408 sírját tártuk fel.

43 364