Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Molnár Attila: A Hallstatt-kultúra emlékei a Sokoró-vidéken

ARRABONA 2006. 44/1. TANULMÁNYOK ban kizárnám, hogy római lenne, tehát valamelyik őskori periódusból — bronzkorból, de leginkább a korai vaskorból — származhat. Amint Lovas Elemér írja: „ezideig nem tudtunk belőle leleteket felmutatni. De ez természetes is, mert a dombocska közepén, legbelsejében lehet az a sírkamra, hol a hallstatti ősök pihennek. Feltárására egyelőre remény nincs". (Lovas-kataszter, 139) A Hallstatt-kultúra ún. köznépi temetőinek egyik legjelentősebbikét tárta fel Nagydém-Középrépáspusztán Nagy László 1937-ben. A korábban előkerült 23 sír Ilon Gábor 199l-es ásatása során egy továbbival egészült ki, utóbbi feltárások azt is nyilvánvalóvá tették, hogy a kora vaskori temető az intenzív talajművelés miatt jelentős mértékben károsodott (Ilon 1992, 24). A középrépáspusztaihoz hasonló jelentőségű kora vaskori temető szórthamvas sírjai a 70-es és 80-as években láttak napvilágot Győrszemere-Tóth-tag lelőhelyen Pusztai Rezső és Figler András feltárásai során. A sírokból gazdag kerámia- és fémanyag származik, egy szerencsés esetben azt is sikerült megfigyelni, hogy a temetkezés fölé kis halmot húztak annak idején. Figyelmet érdemel, hogy a temető kiterjedésének vizsgálata során két vaskori gödör is napvilágot látott (RégFüz 28, 1975, 11-12.; RégFüz 34, 1981, 10.; RégFüz 38, 1985, 13.; RégFüz 39, 1986, 13.). Elpusztított kora vaskori településről és temetőről tudósít minket Tomka Péter a győrszemerei Nagyszentpál-pusztáról is (RégFüz 35, 1982, 12.). Egy, a szakirodalomban nem szereplő kora vaskori temető nyomai kerültek elő Téten, ahol Bíró Endre, majd Tomka Péter gyűjtötte be Hallstatt-kori, erősen bolygatott sírok maradványait.

6 1. sír Kézzel formált, kívül fekete, belül vörösesbarna, apró kavicsokkal soványított, bikónikus edény töredékei, vállán kettős, félköríves árokkal körülárkolt — letört — bütyökkel díszítve, kívül grafitozás nyomával. Legnagyobb átm.: 29 cm /ltsz.: XJM 56.185.2./ (2. ábra 5). Kézzel formált, kívül fekete, belül vörösesbarna, apró kavicsokkal soványított edény oldaltöredéke, vállán kis bütyökkel, kívül grafitozás nyomával /ltsz.: XJM 56.185.1./ (3. ábra 1). Kézzel formált, jól égetett, kívül fekete, belül világosbarna, grafitozott felületű nagy, bikónikus urna oldaltöredékei, homokkal és kevés kaviccsal soványítva /ltsz.: XJM 56.185.3./ (3. ábra 2). 2. sír Kézzel formált, kívül ill. a perem felső sávjában belül is feketére, belül vörösesbarnára égett, homokkal és kevés kaviccsal soványított, enyhén kihajló peremű, kissé előreugró vállú edény töredékei, vállán kis bütyökkel díszítve. Peremátm.: kb. 16 cm/ltsz.: XJM 72.24.2./ (3. ábra 3). Kézzel formált, vörösesre, foltosra égett, homokkal soványított, behúzott peremű tál töredékei. Peremátm.: 17,5 cm /ltsz.: XJM 72.24.6./ (3. ábra 4). Kézzel formált, egyenesen álló peremű edény perem- és oldaltöredéke, kívül feketére, belül barnára égett, apró kaviccsal és homokkal soványítva, oldalán, a kissé előreugró váll alatt hosszúkás, lekerekített háromszög átmetszetű, függőlegesen álló bütyökdísszel /ltsz.: XJM 72.24.2./ (3. ábra 5). Kézzel formált, durva kidolgozású, egyenesen levágott peremű, vöröses színű, sok apró kaviccsal soványított edény töredékei, a perem alatt enyhén kiemelkedő, rossz kidolgozású bordával /ltsz.: XJM 72.24.3./ (3. ábra 6). 340