Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)
Eszt Ágnes: „Markalf hazája...” Újabb régészeti kutatások a mosoni ispáni központban
ARRABONA 2006. 44/ 1. TANULMÁNYOK teljes profilú bögretöredék apró kaviccsal, szemcsés, csillámos homokkal soványított, kézikorongon készített, oxidált technikával vöröses színűre égetett. Vállán bekarcolt hegyes, alatta négy sor laposabb vezetésű hullámvonaldísz, hasasodásánál bekarcolt csigavonaldísz látható. Ugyanitt a lelet- és adatszolgáltató Németh A. szerint vasmag nélküli, alaktalan rozsdás töredékek, kisebb salakdarabok is előkerültek — a vörössánc kisebb elemei. 2004-ben a csatornázási projekt ideje alatt a Kis. u-ban végzett kutatásunkra egy helybéli lakos 3 db nagy méretű import hombár peremtöredéket 88 hozott, lelőhelyként a „környéket" megjelölve. Valószínűsíthető, hogy a pontosabb lelőhely a Fuvaros u. egyik telke lehet, ahol az ásatási munkásaim által látásból ismert leletszolgáltató lakik. Az átadott leletanyag samottal, kaviccsal, grafittal soványított, szürkére (1 db) illetve vörösre (2 db) égetett nagy méretű hombárok széles, tagolatlan, legömbölyített szélű peremtöredékei. Az egyik darab díszítetlen, a másodikon két sorban elhelyezett csepp alakú benyomkodások vannak a vállon, míg a harmadikon egy hornyolat alatt két sorban elhelyezett szabálytalan vezetésű benyomott hullámvonalak láthatóak. Az ausztriai importból származó nagy tárolóedények töredékei a többi mosoni ásatásunkról is jól ismertek. Perembélyeges darabot találtunk az Iskola u. II. kutatóárkának 8. objektumában (kerek keretben szigony). 89 Műhelyazonosítása bizonytalan, Holl I. típustábláin 90 szereplő 98 bélyeg közül az 57./a vagy a 89. típus egyik variánsa lehet, amelyet Holl I. feltételesen bécsi jegynek határozott meg. Bélyeg volt a Soproni u. 12. 1. kutatóárok K-i sávjában a vörösbarna agyagos rétegben talált hombár fülindításainak 91 felső részén is, a bekarcolt talpas kereszt (Ortenburg-címer) passaui műhelyre (Obernzell vagy Hafnerzell b. Passau) utal. 92 Mosón temploma(i) Forrásainkban általánosan megfigyelhető, hogy az Árpád-kori megyeszékhelyeken két egyház működött, a suburbiumi plébánia és a várban vagy közvetlen mellette felépített esperesség. 93 Adatokkal igazolható meglétük Mosón területén is, ám régészeti azonosításuk bizonytalan. Az I. István által 1009 körül alapított győri egyházmegyében a 12. század végétől adatolhatóan hét főesperesség működött (győri, soproni, mosoni, rábaközi, komáromi, locsmándi, pápai). 94 Az első, név szerint ismert mosoni archidiaconust, magister Gerhardust 1244-ben említik meg az oklevelek, amikor IV. Ince pápa megengedi neki, hogy lelkipásztori javadalma mellé másokat is szerezzen. 95 1270-ben magister Andreas archidiaconus mosoniensis már a comitis capellae rangot is viseli, 96 1271-73 között a kanonokok feje, nagyprépost. 97 A továbbiakban a mosoni főesperesek, mint kanonokok szerepelnek forrásainkban: 1286 és 1297 Gregorius, 98 1283-99 István mester, 99 1299 és 1312 Emericus. 100 Bár valószínű, hogy all. századtól működött plébánia Mosonban, elsőként 1291ből van említése plébánosának, Petrusnak, aki jelen volt április 14-én Óváron Csukár János végrendeletének megfogalmazásakor, amikor a gróf Thurne birtokát és tartozékait a pozsonyi Szent Üdvözítő egyházra hagyta. 101 A helyi hagyomány a Soproni utcában az egyik ház kőkerítését még a 20. század közepén is „Kirchofmauer"-nek nevezte, és úgy vélekedett, annak helyén állhatott a „régi mosoni templom". 102 A Soproni u. 28. sz. telek területén 1963-ban épülettatarozás során egy ívelt kőfalszakasz részleteit tárta fel Pusztai Rezső 103 Szerinte a feltárt félköríves szentélyrészletből kiszerkeszthető épület egyaránt lehetett négykaréjos templom, vagy hosszházas kis bazilika. (14. ábra) Ez utóbbi esetén korai építészeti megoldásnak tűnik a déli szentély. A épületrészlet feltárt falvastagsága 1 m, kiszerkesztett falvastagsága 1,5 m, a két ívrész közötti távolság 4,5 m. 104 A templom titulusát, funkcióját (esperesi vagy plébániai) nem ismerjük. 20