Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Eszt Ágnes: „Markalf hazája...” Újabb régészeti kutatások a mosoni ispáni központban

ÁSZT ÁGNES ,MAKKALF HAZÁJA..." ÚJABB RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A MOSONI... Weisz János összegyűjtötte a templomépületre vonatkozó adatokat. Hogy az általa összegyűjtött források melyik „régi" templomra vonatkoznak, nem egyértelmű. 1598-ban kiadott művében Wolfgang Lazius egy kis templomról ír, amelynek falán az „L. VENVSIVS F. r. CL. AVL." felirat volt olvasható.

105 A templom titulusára — Szt. Gotthard — vonatkozó első adat 1680-ból való, a Kuzmics Péter soproni főesperes által végzett canonica visitatio jegyzőkönyvéből.

106 Szent Gotthard hildesheimi bencés apát volt, 1038-ban halt meg. 1131-ben II. Ince pápa avatta szentté. Tisztelete Németországban, Ausztriában terjedt el. Helyi tiszteletére jellemző, Óvár plébániatemplomának

107 titulusa is Szt. Gotthard, e két templomon kívül Csatár (Veszprém m.), Geszt (Bodrog m.), Muraszombat (Zala m.), Pozsony (Pozsony m.), Szentgothárd (Vas m.), Vasszentgothárd (Doboka m.) plébániái viselték ezt a titulust.

108 A plébániatemplom 1131 előtti titulusát, a változtatás okát nem ismerjük. Elképzelhető — bár nehezen indokolható — az is, hogy a 12. század közepéig-végéig csupán egyetlen, az ismeretlen patrociníumú esperesi templom működött Mosonban. A templom építési körülményei már 1680-ban ismeretlenek Pongrácz Ádám plébános előtt. Állapotáról a vizitátor feljegyzi, van boltozott szentélye. 1696-ban a vizitációs jegyzőkönyv beszámol róla, hogy a mosoni Szt. Gotthard templom a (mosón) szolnoki és lébényi templomokhoz hasonló quadarekből épült, szentélye boltozott, padlózata téglából rakott.

109 „Egyetlen, ősi, az összeomláshoz közel álló templomot" mutatnak be az 1713., 1735., 1753. évi canonica visitatio-k.

110 A Mária Terézia uralkodása alatt emelt új plébániatemplomot Nepomuki Szt. János tiszteletére a mosoni főutca mellé, a Királydombtól DK-re építették 1757-ben. A „másik" templomra vonatkozó régészeti ismereteink még bizonytalanabbak. A helyi hagyomány szerint a Mosonvár u. elején álló Nepomuki Szt. János kápolna helyén volt a „várbeli templom".

111 Bár a vár É-ÉK-i szakaszai nincsenek megkutatva és pontosan lehatárolva, valamennyi rekonstrukciós elképzelés, valamint a topográfiai helyzet azt mutatja, a kápolna az egykori váron kívül található. A hagyomány egy változata a kápolnát az 1848/49-es szabadságharccal kapcsolja össze, oly módon, hogy a szabadságharc leverése után az oltár alatt egy kis üregben fontos iratokat rejtettek el, „ott ahol a középkori város temploma állt".

112 A történet lényegi része a legendásan elrejtett iratokra vonatkozik, nem növeli romantikáját az a mellékes megjegyzés, hogy a kis kápolna alatt középkori templom lehetett, ezért úgy gondolom, ez a forrás megerősítő jellegű. A Nepomuki Szt. János kápolnát 1780-85 között építették valamikor, az 1780. évi canonica visitatio szerint a mosoni plébániához csak a Rozália kápolna tartozik, míg az 1785. szept. 5-én összeírt egyházi alapítványok 3. pontjában már megemlítik, hogy a Nepomuki Szt. János kápolna fundáció nélküli.

113 A kápolnában az oltár alatt 1785. április 5-én hódosi Prier József kaposfői és rutensi prépost, győri táblabíró, győri olvasókanonok Benedictus mártír, Revocatus és Fortunatus ereklyéit helyezte el, az ereklyetartó hátoldalán talált felirat szerint. A kis kápolna építésének az idején kívül az oka is rejtélyes. Nincs egyházilag kiemelt funkciója, s a kis dombocskán álló építmény szakrális architektonikus dominánsként megtöri az utcaszerkezetet. Általános jelenség, hogy elbontott vagy elenyészett templomok helyén emlékoszlopokat, emlékkereszteket, vagy emlékkápolnákat emelnek. Úgy vélem, Mosonban is ez történhetett. A feltevést erősítette, hogy az egyház által szinte soha nem használt (évente egy körmenetet tartottak a kápolnánál) mindössze 5 m

2 alapú építmény padlózata 2003-ban megsüllyedt. A padlócsere során alkalmunk volt egy 1 m

2 alapú szondagödröt kialakítani a kápolna közepén. Bár a betonpadló alatt az újkori feltöltésben csupán néhány igen apró Árpád-kori kerámiatöredéket találtunk szórványként, mégsem tekintendő 21