Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Langó Péter–Mende Balázs: Honfoglalás kori sírok Enesén

ARRABONA 2006. 44/1. TANULMÁNYOK a fogazati ívek a restaurálást követően teljesek és kitűnő megtartásúak voltak, a két fogsorív occlusióját nem lehetett utólagosan létrehozni. A deformálódás miatt a halántékcsont pikkelyrésze kissé eláll az agykoponya eredeti lefutási ívétől. A koponya bázisa töredékes állapotban maradt fenn, de a kívánt mérési pontoknak megfelelően restaurálni lehetett. (12. ábra) Az elhalálozási életkor megállapítását a fogazat és a Nemeskéri-Harsányi-Acsádiféle módszer alapján végeztük. A nagyon jó megtartású fogazat a frontfogak tekintetében közepes fokú, az őrlők tekintetében csak gyenge fokú kopást, így aduitus elhalálozási életkort mutat, míg a femur és a humerus proximális epiphysise, valamint a szeméremfelszín együttes értékelése maturus kort jelez. Összességében az elhalálozási életkort 35-45 év közé lehet becsülni. Az Éry-Kralovánszky-Nemeskéri nemmeghatározási metódus alapján 19 jelleget tudtam vizsgálni, ezek alapján a csontváz neme nő, szexualizáltsági értéke -0,84. A csontok metrikus és morfológiai értékelésre közepes mértékben voltak alkalmasak. A koponya Alekszejev-Debec indexkategóriái alapján igen rövid, magas, a homlok igen keskeny, a szemüreg középmagas, az orr keskeny, a koponyakapacitás közepes értékű. Az abszolút méretek szerint rövid, igen széles, középmagas, a homlok keskeny. A morfológiai jellegek alapján az agykoponya sferiod, curvooccipital, az arcrégió prognath, a fossa canina sekély, a csontos orrhát kifejezett, az orrnyílás anthropin. A számított testmagasság 166,34 cm, ami Martin szerint magas tesmagassági értéknek felel meg. A lambdavarratban bilaterálisán varratcsontocskák figyelhetők meg, míg a bal oldalon egy pszeudo os epiptericum figyelhető meg. (12. ábra) Ismerve a csontváz előkerülési körülményeit, a megtartási állapotból, a metrikusmorfológiai jellegzetességekből kiindulva a csontváz nagy valószínűséggel nem a zselizi időszakhoz tartozik. Csupán a metrikus adatokat figyelembe véve nincs lehetőség arra, hogy egyértelműen honfoglalás kori leletként értelmezzük, de az is igaz, hogy semmiféle adat nem szól e megállapítás ellen. 7. Enese és tágabb régiója a 10. századi leletek tükrében (13. ábra) Az Enesén talált honfoglalás kori temetőhöz legközelebb a délre, 8 km-re fekvő Rábacsécsény közelében előkerült, a 19. században elpusztított temetőt valószínűsíthetjük.

13 Az enesei lelőhelytől 12 km-re délre, Koroncón volt az egykori Győr vármegye egyik legkorábban ismert 10. századi temetője. 1867-ben a tavaszi szántás során a Bábota nagy kiterjedésű homokdombján egy lószerszámos sírt találtak. A sírban talált „nyílalakú vasdarabok" lehettek nyílcsúcsok, de az azokat tartó tegez vas merevítésének a töredékei is (Ebenhöch 1874, 377.; Szőke 1954, 125.).

14 Ebenhöch gyűjteményében számos további, a honfoglalás korára keltezhető emlék származott még Koroncóról. Az 1871-ben a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került leletek pontos lelőhelyét azonban nem sikerült meghatároznunk. A Bábotán újabb 10. századi lelet — Gallus Sándor által vezetett ásatáson — 1939-ben került elő (Mithay-Bottyán 1940, 181.).

15 Az ekkor feltárt gazdag mellékletű női sírba, az elhunyt mellé helyezték egykor használt nyergét, valamint a gazdagon díszített lószerszámzatot is (László 1941).

16 A Bábotától délre feküdt a Rácz-domb, ahonnan 1934-ben került elő egy — a bábotaihoz hasonló — nyereggel, rozettás lószerszámzattal eltemetett sír (Szőke 1954, 125-126.). A Rácz-domb közelében, attól valamivel délebbre, a Tószerdűlőben is voltak 10. századi leletek. A Koroncó-Újtelep néven is ismert lelőhelyen egy rozettás lószerszámzattal eltemetett részleges lovas temetkezést sikerült feltárnia Mithay Sándornak (Szőke 1954, 125-128.).

17 Enesétől délre, 20 km távolságba fekszik Rábacsanak, ahol az elmúlt időszakban Tomka Péter mentett meg egy 10. századi sírt (Tomka 2000a, 19.). Rábacsanaktól 234