Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)
Eszt Ágnes: „Markalf hazája...” Újabb régészeti kutatások a mosoni ispáni központban
ÁSZT ÁGNES ,MARKALF HAZÁ J A..." ÚJABB RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A MOSO NL.. kifordított fazék. 76 (9. ábra) Az apró kaviccsal és szemcsés homokkal soványított, kézikorongon megformált, redukált technikával sötétszürkére égetett széles szájú fazék pereme ívelten kihajló, szögleletes kiképzésű, testének felső kétharmada bekarcolt csigavonalakkal díszített. A fazék belsejéből földmintát tettünk el, valamint egy huzalvékonyságú kovácsolt vasszeg szárának két darabját találtuk meg. Sajnos a feltárás módjából adódóan nem figyelhettük meg, hogy a fazék szájjal lefelé fordítva volt-e a földben. A 12/13. századi építési áldozatok esetén az edényekben állati hamvakat, vagy vázakat, vázrészeket helyeztek el. 77 Fazékba helyezett vasszeg ismert Keszthely-Dobogóról, Esztergom-Szentkirályról, Borsodból illetve Budapest-III. kerületből (Szentjakabfalva) is. 78 Legközelebbi analógiánk Mosonszentjánosról való ahol a templom melletti telekről került elő egy 13. századi fazék, aljában belerozsdálva egy vasszeg. Avas áldozati szerepét „természetfelettien erős" voltából, mágikus erejéből vezethetjük le. 79 Leletünk — bár objektumhoz nem köthetjük — építési áldozatnak 80 tűnik, illetve elképzelhető, hogy a szeget általános bajelhárító óvó-védő szándékkal tehették a fazékba. Kis u. 12. (2004.) Egy családi ház építését megelőző egyhetes, hóban-fagyban végzett kutatásunk 81 a mosoni suburbium kronológiájának legmeglepőbb kiszélesedését eredményezte. A vártól D-re eső telken a korábbi építkezésektől nem bolygatott területen három kutatóárkot jelöltünk ki. Az 1. és 3. kutatóárokban — részben egymásra ásva — Árpádkori gödröket, árkokat, cölöplyukakat tártunk fel. Az egyszerű telepjelenségek közös foltban mutatkoztak, 12/13. századi leletanyaguk markáns eltérést nem mutatott, így akár egyetlen horizonton belül létezhettek. A 2. kutatóárokban 4 objektumot tártunk fel, betöltésükben Árpád-kori kerámia és állatcsont volt. Az egyetlen eltérő objektum a 2. volt. Sajnos a gödörnek hozzávetőlegesen csak a negyedét sikerült feltárnunk a kutatóárkunk K-i sarkában. Feltűnően nagy mérete (a kibontott része 170x120 cm), a benne megfigyelt 80x50 cm alapú cölöplyuk egy komolyabb konstrukcióra enged következtetni. Az objektumot vágja a 3. árok, amelynek betöltésében jellegzetes Árpád-kori kerámia volt (10. ábra) — ellentétben a 2. objektummal, amelyből kizárólag jellegzetes római kori házikerámia, kerek bronzlemez, ólombulla, fibula, valamint 15 db késő római érme került elő. 82 A nyitóérem Galerius Maximianus (293-311) kisbronza, a záróveret Iulius Apostata (354-361-363) középbronza. Az erősen kopott érmék között még I. és II. Constantinus középbronz érmei találhatóak meg. A leletanyag 83 nem egy csomóban feküdt, a pénzérmék nem kincslelet részét alkották, a kerámiatöredékek között nagyobb, összeilleszthető darabok nem voltak. (11. ábra) Az objektumból más korra datálható lelet nem került elő. A zárt objektumból előkerülő leletegyüttes egyértelműen utal a mosoni római megtelepedésre, ám ennek jellege és mértéke egyetlen — töredékesen megfigyelt — objektumból nem állapítható meg. Munkahipotézis szintjén jelenleg csak arra mernék utalni, hogy a nagyobb méretű, komoly cölöppel alátámasztott gödörépítmény (ház?) egy 4. századi tanyaszerű település része lehetett légvonalban 2 km-re az É-ra, a Károlyligetben fekvő Ad Flexum vicusán kívül. A telepjelenség szórványos voltára utal, hogy sem a Kis u. teljes vonalában húzott csatornaárokból, sem a Kis. u. 30-ban végzett intenzív megfigyelés során nem került elő egyetlen római kislelet sem. A római megtelepedés és a későbbi ispáni központ között összefüggés nincs. A várból egyáltalán nem ismert római lelet, a suburbiumbol pedig mindössze néhány tegula-töredék volt eddig a rómaiakhoz köthető. 17