Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Eszt Ágnes: „Markalf hazája...” Újabb régészeti kutatások a mosoni ispáni központban

ARRABONA 2006. 44/1. TANULMÁNYOK A leletanyag elemzése az alábbi adatsorok segítségével: Kis u. 12. leletanyag kronológiai és anyagösszetétel megoszlása: ÁK Kerámia 42,9 % Ró. Kerámia 10,2 % Ró. Bronz 38,8 % Ró. Ólom 2% ÁKVas 4,1 % KK ezüstpénz 2% hanyagának tárgytípusai szí Fazék 39,1 % Bogrács 13% Fedő 17,4 % Korsó/kancsó 4,3 % Hombár 17,4 % Vaspánt 4,3 % Szeg 4,3 % A római kori leletanyagának tárgytípusai szerint (2. obj.): Fazék 4 % Tál/dörzstál 16 % Bronzlemez 8 % Érem 60 % Ólombulla 8 % Fibula 4 % Az Árpád-kori kerámialeletek kiégetési technikái szerint: Redukált 52,4 % Oxidált 14,3 % Neutrális 33,3 % Az Árpád-kori kerámialeletek származása szerint: Helyi 75 % Import 25 % Mivel csak a leltározott anyag

84 elemzését mutatják adatsoraink, a horizont-megoszlás aránya félrevezető lehet. Különlegességüknél és jelentőségüknél fogva valamennyi — egyetlen objektumból származó — római kisleletet beleltároztuk, az Árpád-kori leletanyagból azonban csak a jellemzőnek vélt, illetve a kiemelkedő darabokat. Ha objektumokra bontjuk, akkor az arány a reálisabb 91,7%-8,3% -ot eredményezi. Egyik horizonthoz sem köthető a metszetfal nyeséskor szórványként előkerült pénzérme, Szapolyai János 1538-ban Körmöcbányán vert ezüstdenárja. Kis felületű ásatásunk lényegesen kevesebb leletanyagot eredményezett, kapott arányaink azonban az Árpád-kori leletanyagunkat tekintve lényegesen nem térnek el eddigi megfigyeléseinktől. Nyilvánvaló eltérést eredményez, hogy a suburbiumban egyszerűbb összetételű háztartásokkal kell számolnunk, a külön asztali edények, reprezentatívabb tárgyak hiányával. Ezek távolságarányos visszaszorulása a leletanyagból azonban az eltérő intenzitású kutatásokból adódóan egyelőre nem kimutatható. 18