Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)
Eszt Ágnes: „Markalf hazája...” Újabb régészeti kutatások a mosoni ispáni központban
ARRABONA 2006.44/1. TANULMÁNYOK egy-egy reprezentatívabb lakóépületéhez kapcsolódnak. Bár objektumhoz nem tudjuk kötni, a középkori kályhacsempék előfordulása azt sugallja, Mosón központja nem helyeződött át az évszázadok során. Fémleleteink a lovas várkatonasághoz köthetők. Erzsébet tér 11/12. (2002.) A főtérre, illetve az ott található kőházakra vonatkozó források alapján úgy gondoltam, a vártól ÉK-re fekvő nyújtott háromszög alapú téren látványos eredményekre számíthatunk. A főtér első említése 1096, amikor Gottschalk pap karóba húzatta a magyar ifjút. 67 A 13. században már biztosan pincézett kőháza állt a piactéren a szentkereszti (Heiligenkreuz, Ausztria) ciszter apátságnak (1222, 68 1229, 69 1230 70 ), és a lébényi bencés monostornak (1231). 71 Az Erzsébet tér 11/12. megkutatása 72 egy üzletház építése miatt kezdődhetett meg. A széles kutatóárokban az ásatást a folyamatosan működő piac, az illegális kincskereső akciók, a hatalmas esőzések és az ennek következtében megemelkedett talajvízszint nehezítette. Az esetleges középkori nyomokat két újkori kút, és egy 19. századi kovácsműhely megsemmisítette. Kutatóárkunkban árkok, gödrök, cölöplyukak kerültek elő. A talált jelenségek harmonizálnak a suburbium más részén megismertekkel, ám messze elmaradnak a vártaktól. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a suburbium centruma a vártól E-ra feküdt, és legreprezentatívabb épületeit Mosón — ma is működő — piactere alatt kell keresnünk. Emellett szól az az általános megfigyelés, hogy Mosón topográfiai súlypontjában nem volt lényeges változás napjainkig. A városrész elkövetkező évekre tervezett revitalizációja 73 reményeink szerint lehetőséget teremt az újabb kutatásokra. Csatornázási projekt (2003-2004.) 2003-2004 folyamán zajlott a mosoni csatornázási projekt. 74 Munkáinkat általánosan az jellemezte, hogy a csövek fektetésével párhuzamosan, az újkori rétegek gépi kitermelése mellett a 80 cm széles árkokban a középkori rétegeket kézi erővel tárhattuk fel. A munkák feszített ütemben zajlottak, nagyobb felületű rábontást a részleges útlezárások nem tettek lehetővé. A projekt az ispáni vár Ny-i és D-i oldalát érintette: Soproni u. 46-60.: A területen a középkori réteget nem találtuk meg. A beton, illetve bazaltos macskakő alatt homokos sárga agyag húzódott, 2 m mélységtől pedig szürke agyagos-iszapos réteg volt megfigyelhető. A lelet- és rétegszegénység, illetve az iszapos réteg megléte egykori vízfolyásra, majd a meder együtemű feltöltésére utal. Ugyanez volt megfigyelhető a vár DNy-i sarka előtt vezető Háromsarokköz területén is, amely a Fuvaros u.-t köti össze a Soproni u.-val. A különbség csak a rétegek mélységében volt megfigyelhető, itt az iszapos réteg világosabb, lazább része -100 cm-n kezdődött, míg a sötétebb, teltebb részét -150 cm-től követhettük. Régészeti lelet itt sem került elő. Sajnos tervmódosulások miatt nem kerülhetett sor a Fuvaros u. D-i végének megkutatására, pedig a korábbi ásatások szerint 75 itt számíthattunk volna leginkább eredményekre. Az utcának mindössze néhány méterét bolygatták, és csupán -30-40 cm mélyen. Megkutatásra került a Kis u. tengelyének teljes vonala, -130-150 cm mélységben kisebb megszakításokkal (újkori beásások) folyamatosan követhettük a világosbarna agyagos, középkori kisleletekben gazdag réteget. Objektumot nem tudtunk megfigyelni. A12. századi helyi- és import kerámialeletek közül kiemelendő egy, a markoló által épen 16
