Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Eszt Ágnes: „Markalf hazája...” Újabb régészeti kutatások a mosoni ispáni központban

ARRABONA 2006. 44/1. TANULMÁNYOK 1980-ban az Egres u. közepén kisebb feltárást végzett Pusztai Rezső a várbelső területén. Az objektum nélküli ásatáson két terrazzo réteget és egy, közvetlen a sárga altalajon fekvő településszintet különített el. Véleménye szerint a legkorábbi réteg a 10. századra datálható, az első terrazzo-szint 11. századi, míg a második a tatárjárást követő korszerűsítési munkákkal függ össze.

40 1981-ben szintén az Egres u.-ban nyílt lehetősége kisebb megfigyelésekre Pusztai Rezsőnek, egy családi ház építésekor. A kazettás sáncszerkezet égett nyomait dokumentálhatta.

41 1985-ben egy építkezés során az ispán vár Ny-i falának markolóval történő szétrombolását dokumentálta Tomka Péter és Figler András. Az elpusztult falszakasz 10 m széles és 1,7-2 m magas volt. A vörössánc alatt településnyomokat nem észleltek.

42 1986-ban tartották Sopronban a Vörössánc-tanácskozást, amely számos új elméletet vetett fel — és cáfolt meg a vörössáncok keletkezéséről. Mosón várának vörössáncát Pusztai Rezső még II. Ottokár pusztításával kapcsolta össze, Tomka Péter viszont a pusztulásrétegek hiányára hivatkozva ezt cáfolta.

43 Nem bizonyult tarthatónak a szándékos, építés során történő felgyújtás sem a sáncokban talált famennyiség és -arány elégtelen volta miatt.

44 A véletlen öngyulladás — hipotézist gyengíti, hogy a sánc belseje el volt zárva a levegőtől és ez ellehetetleníti az oxidációs folyamatot.

45 Az eddigi kutatások mind a vársáncot, kisebb felületek a várbelsőt érintették. Egyetlen — ámde meghatározó fontosságú — suburbiumi kutatás a vártól D-re fekvő Soproni u. 28. sz. telkén volt 1963-ban, amikor épületbontás során egy apszisos kőépületrészlet került elő, amelyet Pusztai Rezső az esperesi templom maradványaként értelmezett.

46 A következő suburbiumi területre eső ásatásra 1990-ig kellett várni. Figler András a Hajós u. telken tett egy 1 napos régészeti megfigyelést, miután bejelentést kapott, hogy ott egy pincebontáskor csontok kerültek elő. Csontokat nem talált, de egy tűzhelynyomot dokumentált.

47 Újabb kutatásaink nem tervásatások, kutatási helyszíneinket az építkezések szabják meg. Mégis úgy látom, a sánc (egyes szakaszainak) megismerése után — ha nincs módunk a várbelső kutatására — értelemszerű a suburbium feltérképezésének megkezdése. (1. ábra) Iskola u. (2001.) A 2001 novemberében kezdett feltárás az elbontott iskolaépület telkén, a vár K-i oldalán két kutatóárokban folyt.

48 (2-3. ábra) Az I., É-D-i kialakítású kutatóárokban 15 m hosszan követhettük a várárkot. A 6 m széles kutatóárokban az árok felét bonthattuk ki, eredetileg az erőteljes lejtésű, lépcsős kialakítású árok 12-14 m széles lehetett. Az árok alját -300 cm mélységben értük el. A várároknak ez az első ismert szakasza Mosonban. Leletanyagának érdekes részét jelentik a koraújkori-újkori, a 19. századig felnyúló kerámialeletek, hiszen ez arra utal, a várárok a legújabb időkig nyitott volt, szervezett feltöltése vagy a 18. század közepén a plébániatemplom építése (1757) körüli tereprendezéssel függhet össze,

49 vagy a reformkor „nagyberuházásával", a Manninger-téglagyár beindulásával. Ez utóbbi elméletet erősíti, hogy a vár környékén szórványosan római kisleletek (tegulatöredékek) kerültek elő, amik eredetileg talán az Ad Flexum vicus D-i részén épült gyár területéről származhattak. A vastag újkori betöltődés, és az árok alján megfigyelt viszonylag vékony középkori szemétréteg, vagyis a középkori pusztulásréteg hiánya miatt vélem úgy, hogy a vár az évszázadok során természetes módon pusztult el, korszerűtlenné válása miatt, 12