Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Eszt Ágnes: „Markalf hazája...” Újabb régészeti kutatások a mosoni ispáni központban

ÁSZT ÁGNES ,MARRALF HAZÁJA..." ÚJABB RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A MOSONI... s nincs szó olyan drasztikus pusztításról, mint amilyenről II. Ottokár levelében beszámol. A teljes pusztítás mellett nem lett volna értelme az 1273. évi ostromnak, sőt a vár idejétmúlt technikával történő újjáépítésének sem 1271 májusa után, hiszen ekkor már állott Óvár

50 korai lakótornya,

51 amire a legkorábbi adatunk, hogy azt 1263-ban IV. Béla visszaadja Konrád magisternek.

52 A földvár egyetlen periódusban épült ki a 11. század első felében, egyetlen másodlagos jelensége egy gyenge, a sánc oromzata (vagy annak egy része?) előtt emelt kőfal all. század végéről.

53 II. kutatóárkunk az L-re merőlegesen lett kialakítva. A közvetlenül a várárok előtt fekvő felületen összesen 9 egyszerű Árpád-kori településobjektumot (cölöplyukak, gödrök, vermek) bontottunk ki. Leletanyagunk összefüggéseit az alábbi adatsorokkal szemléltetjük (a leltározott anyag

54 százalékos megoszlásában) : Iskola u. leletanyag anyagösszetételének megoszlása: Kerámia 78,8 % Vas 19,5 % Bronz 0,8 % Csont 0,8 % A tárgytípusok szerinti megoszlása: Fazék 49,5 % Bogrács 1,9 % Bögre 5,7 % Pohár 1,9 % Fedő 9,5 % Tál 3,8 % Korsó/Kancsó 3,8 % Hombár 1,9 % Kocsirúd-Karika 1 % Csizmapatkó 1,9 % Lópatkó 1,9 % Kés 2,9 % Késnyél 1,9 % Véső 1% Szeg 11,4% A kerámialeletek kiégetési technikái szerint: Redukált 51,7 % Oxidált 43,7 % Neutrális 43,7 % A kerámialeletek származása szerint: Helyi 92,5 % Import 7,5 % Középkori leleteink a 12/13. századra datálhatóak. Kutatóárkunkból kevés vasolvadék is előkerült, ám nem találtunk a sáncból származó nagyobb méretű salaktömböt. Amennyiben 1271-ben II. Ottokár csapatai a várat szervezetten lerombolták volna, úgy gondolom, ez természetes leletanyagunk lenne. 13