Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)
Eszt Ágnes: „Markalf hazája...” Újabb régészeti kutatások a mosoni ispáni központban
ÁSZT ÁGNES JAABKALF HAZÁJA..." ÚJABB RÉGÉSZETI K UTA TÁSOK A MOS OM... szeti kutatások nem mutattak ki a levélben megfogalmazott szintű pusztítást. Bár a vár a korszerűbb Óvárral szemben elvesztette hadászati jelentőségét (a mosoni főispán is az óvári várban székelt), a település soha nem szűnt meg létezni. A vár sáncain és környékén kialakult település 1451-től oppidumként 25 szerepel forrásainkban. Vázlatos kutatástörténet A mosoni vár helyzetének meghatározására először Major Pál tett kísérletet 1886-ban. 0 elsősorban tények logikai ötvözéséből (a Királydomb-Königsbergl elnevezés, Mosón legmagasabb pontja), Bél Mátyás utalásaiból 26 lokalizálta a várat a főhercegi tiszti lak köré, aminek udvarán 1880 körül gödörásáskor elporlott téglafal nyomaira bukkantak. 27 A modern régészeti kutatás csak 1952-ben, 28 illetve 1958-ban indult meg, amikor Pusztai Rezsőnek első alkalommal sikerült a vár sáncát megkutatni, és a DNy-i saroknál tett megfigyelések alapján képet alkotni a vörössáncról, amelynek létét még egyértelműen az 1271-es hadjárattal kapcsolta össze. 29 Ekkor került elő az egyetlen dokumentált temetkezés is a mosoni ispáni központból. Adattárunkban Pusztai Retzső 1958ban végzett ásatásának egyetlen manuáléján egy erősen elnagyolt skicc mutatja, hogy a Fuvaros u.-i telek D-i oldalán -120 cm mélységben, egy 125 cm hosszú sírgödörben K-Ny-i tájolással egy zsugorított helyzetű váz feküdt, Pusztai leírása szerint nő. 30 A teljes sáncátvágásra 1971-ben Tomka Péter vezetésével került sor a Liliom u. (és egyben a vár) D-i végében. 31 Ekkor sikerült rekonstruálni a téglalap keresztmetszetű, kizárólag vízszintesen, kazetta-szerűén egymásra rakott gerendákból épített sáncszerkezetet. A 4,5 ha-t körbefogó sánc hossza 900 m, szélessége 15 m, meglevő magassága 2 m. A 20-30 cm átmérőjű gerendákból rakott kazetták 1,4x3 illetve 2,5x2,5 m alapúak voltak. 32 Sikerült megkutatni a sáncon a vár elenyészése után kialakult 14/15. századi telepnyomokat, a mosoni mezőváros előzményeit. Kis felületen lehetőség nyílt a várbelső megkutatására is, ahol egy kőtűzhelyet és egy, közvetlenül a sánchoz támaszkodó épületrészletet tártak fel. 33 Alapvető volt ekkor a vár kronológiai viszonyainak pontosítása, hogy sem római, sem népvándorlás-kori előzményei nincsenek, all. században épült ki, a 13. századig működött várként, majd faluszerű település képződött sáncain, amely a 14/15. század folyamán mezővárossá fejlődött. A korábbi kronológiai zavarokat a szórványosan előkerülő római peremes téglák okozták, illetve romantikus történészi álmodozások (avar gyűrű). 34 1971-ben másodlagos összefüggésben előkerült egy bronzból préselt, levél alakú szügyelőveret, amelyet honfoglalás-korinak határozott meg Tomka Péter Sajnos a lelet évtizedeken át kallódott, mígnem raktári nagyrevíziónál sikerült újra feltárnunk. 35 Természetesen ez a darab nem borítja fel a kronológiát, Mosón vára a honfoglalás idején a gyepűelvén feküdt, legközelebbi honfoglaló lelőhelyünk Moson-szentmiklóson, Mosón várától DK-re, mintegy 20 km-re található. (Börzsönyi 1905. 186-187.; Hampel 1907. 123.) 1972-ben ezt a kutatást folytatta Tomka Péter és Pusztai Rezső a fenti lelőhelytől Ny-ra, a Fuvaros utca 15. számú telken a vár DNy-i sarkánál 3 szelvényben. A kazettás sáncszerkezet ívelten kanyarodik, külső oldalán helyenként rossz megtartású kőfalnyomokat dokumentáltak. 36 A kőfalat Tomka Péter Salamon 1074. évi mosoni tartózkodásával kapcsolta össze, 37 Bóna István 1096 utánra datálta. 38 Véleményem szerint 1074 utáni, amikor Ellenhard freisingi püspök — megerősítés fejében — megkapta a várat TV. Henriktől. 39 Ezt csupán a kőfal estlegességére és rossz megtartására alapozom, ilyen szűk időszakra datálható leletünk nincs. Ami biztos: a kőfal all. század végén épült meg. 11
