Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Eszt Ágnes: „Markalf hazája...” Újabb régészeti kutatások a mosoni ispáni központban

ARRABONA 2006. 44/1. TANULMÁNYOK 1060-ban a menekülő I. Andrást (1046-1060) fogadja a vár, amit ekkor már a királyság kapujának neveznek az oklevelek.

6 Mosont hagyományosan Salamon király (1063-1074) várának tartják, hiszen az uralkodó 1063 szeptemberében IV. Henrik német király (1056-1105) segítségével itt törte át a gyepűt,

7 majd a vár sikeres ostromával megvetette lábát az országban. Salamon I. Béla szerencsétlen halála után megszerezte a hatalmat, de azt nem tudta megtartani I. Béla fiaival, a lengyel II. (Merész) Boleszló (1058-1079) segítségét élvező I. Gézával (1074-1077), és I. Lászlóval (1077-1095) szemben. A hercegekkel közös „koalíciós országkormányzás"

8 válságakor Salamon édesanyját, Anasztázia hercegnőt, és feleségét, Juditot beköltöztette a mosoni várba.

9 1074. március 14-én az elvesztett mogyoródi csata után Salamon menekülni kényszerült, és refugiumként ismét Mosón várát választotta. Az ezt megörökítő oklevélen szerepel először Mosón német neve: Miesenburg, aminek újkori torzulása a mai is használt Wieselburg név.

10 Az elnevezés szláv eredetű, jelentése mocsárvár.

11 1074-ben Salamon meghúzódott Mosonban, de trónigényét nem adta fel. IV. Henrik segítségével sereget gyűjtött, 1079-ben fellázadt. Ismételt bukása után kényszerűen kiegyezett Lászlóval, átadta a freisingi püspök által finanszírozottan megerősített Mosn várát is. (1074-ben 6 más határvárral egyetemben segítsége fejében Salamon IV. Henriknek ígérte a civitast, aki azt megerősítés kötelezettségével adta Ellenhard püspöknek.)

12 A keresztes hadjáratok megindulásakor 1096-ban Péter remete serege támadt,

13 majd még ugyanebben az évben Gottschalk pap 15000 fős serege rabolta ki a települést s a váralja főterén karóba húztak egy magyar ifjút.

14 Gottschalk seregét épp csak szétverhette Kálmán király, amikor 14000 fős serege élén megérkezett Emicho gróf, aki Mosón kapuinál, hídjánál próbálta bevenni a várat.

15 Ez a kapuk első említése. 1146-ban II. Géza hetvenezres seregével nem Mosón várának kapuihoz, hanem az országhatárra, a „mosoni kapuhoz" vonult.

16 1172-ben Henrik bajor herceg vonult át zarándokként az országon, Mosont is érintve.

17 A tatár/betörésnek 1241-ben Rogerius Siralmas éneke szerint csupán Esztergom, Pannonhalma és Székesfehérvár tudott ellenállni. Az 1242, Gyertyaszentelő napján (február 2-án) Székesfehérváron kelt, a pápának

18 írt levélben a magyar főpapok és bárók beszámolnak a tatárdúlásról, és arról, hogy a befagyott Dunán átkelt tatár seregeknek ellenállt több vár és erődített hely, köztük Mosón is.

19 Rogerius leírja, II. (Harcias) Frigyes herceg három magyar határmegyét elcsatolt a tatárok ellen menekülő IV. Bélát megzsarolva, s e megyék várait megerősítette.

20 A régészetileg nem kimutatható erősítés katonai létszámnövelést jelenthetett. A tatárjárás után, 1247-ben a vár védelmének a feladatát egy rövid időre a johannita lovagok kapták meg IV. Bélától.

21 1263-ban már a kalandos életű Győr nb. Konrád

22 pusztításairól olvashatunk az oklevelekben. Konrád mester, miután kegyvesztetté vált a magyar királyi udvarban, a cseh Ottokárhoz pártolt, aki 1271-ben betört az országba. Áprilisban II. (Nagy) Premysl Ottokár (1253-1278) Mosón előtt legyőzte V. István (1270-72) seregét, és ostrom alá vette a mosoni várat, amit néhány hét alatt bevett. A védőknek szabad elvonulást ígért, ám a megnyíló kapuk előtt lemészároltatta őket.

23 Bár II. Ottokár hazaírt levelében arról szól, hogy az erősséget földig romboltatta, és a lakókat kitelepíttette, a valóság az, hogy májusban már feladta a települést, amit egy 2 évvel későbbi hadjáratban újból el kellett foglalnia.

24 A várban, illetve környékén az eddigi régé10